„Drága, drágább, Horvátország” – meddig emelhetők az árak Horvátországban?

November elején zajlott Londonban a WTM (World Travel and Tourist Meet) befolyásos turisztikai vásár Londonban, ahol elhangzott, hogy a további áremelések teljesen tönkretehetik Horvátország turisztikai versenyképességét. Elvégre Görögország onnan már csak egy kőhajításnyira van, gyönyörű tengerpartokkal, tiszta tengerrel és Pazar gasztronómiával. Ráadásul olcsóbb is, mint Horvátország. Bár Londonban még úgy emlegették Horvátországot, mint egy „igazi szépség, amelynek sikerült megőriznie hitelességét”, déli szomszédunk már komoly küzdelmet folytat a következő nyári szezonra való felkészülésben. Meg akarja állítani a rövid távú bérlakások építését, korlátozni kívánja a lakóépületek turistaszállásokkal való elárasztását, plusz kiterjesztené a szezont a tavaszi és őszi hónapokra. Utóbbit főleg azért, hogy csökkentse a népszerű úti célokra nyár közepén jelentkező nyomást. Leginkább persze azt szeretné elérni, hogy ár-minőség arány megfeleljen a reklámokban sugallt képnek. A turizmus – mint munkaigényes, alacsony hozzáadott értékű tevékenység, amelyben a nagyberuházások megtérülése akár két évtizedig is eltart – az elmúlt 30 évben számos horvát család jelentős bevételi forrásává vált. Ennek oka egyrészt a kedvező adózás, másrészt a kereslet folyamatos növekedése, harmadrészt a magasabb hozzáadott értékű modern iparágak fejlődéséhez szükséges minőségi feltételek hiánya. Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy a vendékéjszakák száma elérte a másfél milliárdot, meghaladva a 2019-es, világjárvány előtti adatokat. Várhatóan a globális turisztikai kiadások is növekedni fognak, 2024-ben elérik az 5,5 milliárd dollárt, ami 24 százalékkal több, mint 2019-ben.