Draghi: eljött az európai hadiipar ideje, bele kell markolni az uniós forrásokba

Az ukrán krízist megszenvedő – de ha ügyes, ki is használó - európai politikai-gazdasági elit most lehetőséget kap az egyik legnagyobb, évtizedes gondja megoldására. Csökkentheti az EU hadiiparának lemaradását a hatalmas amerikai fegyvergyáraktól. Ukrajnában a poltavai katonai egyetem, illetve kommunikációs központ elleni, több száz áldozattal járó, tragikusan hatékony, továbbá a lvivi (lembergi) és kijevi célpontokat ért orosz rakétatámadást követően Zelenszkij elnök új célokat jelentett be. Eközben radikálisan átalakul az ország vezetőrétege is, távozik két nagy tekintélyű hölgy is, mindkettő kormányfő-helyettes, Olga Sztefanyisina és Irina Verescsuk. Felállt Dmitro Kuleba külügyminiszter is, bár z ő lemondását a parlament szerdán még nem fogadta el. Elemzők szerint a vezetés több mint a fele érintett a tisztogatásban. A hatékony orosz támadások új fénybe állíthatják Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke fokozatosan, részletekben megjelentett tanulmányát is, melyben az európai hadiipar lehetőségeit boncolgatja. Draghi uniós forrásokat kell az európai hadiiparba önteni / Fotó: AFPEurópa harmadannyit költ hadiiparára, mint az Egyesült ÁllamokEurópa gazdasága, az EU által generált bruttó hazai termék nagyjából akkora, mint az Egyesült Államoké, ám legfeljebb harmadannyit költ védelemre – állapítja meg Draghi. A jelentésből az is kitűnik, hogy az ukrán krízist megszenvedő – de ha ügyes, ki is használó - európai politikai-gazdasági elit most lehetőséget kap az egyik legnagyobb, évtizedes gondja megoldására. Ez pedig az EU hadiiparának lemaradása a hatalmas amerikai fegyvergyáraktól a sok évtizede folyó vetélkedésben. Hogy ez pénzkérdés is, arról nincs vita, ám nem érdek, hogy Európa ki legyen szolgáltatva a nagy amerikai védelmi ipari cégeknek. Ezért meg kell szilárdítani az Airbus, a Thales, a Safran, a Leonardo, a Finmeccanica, a Rheinmetall, a KMW (KMDS) helyzetét. Segíthetne a nagyobb iparági integráció is,de Európa - és Amerika - jó néhány hadiipari óriásának üzleti érdekei ezzel ellentétesek, és döcög az EU által hosszú évek óta javasolt közös fegyverbeszerzési programcsomag megvalósítása is. A széttagoltságot példázza a jövőbeni európai ötödik – vagy hatodik - generációs többcélú harci gép párhuzamos fejlesztése is, ami még az EU viszonylatában is pazarlásnak tűnik. Külön-külön dolgozik ugyanis új harci repülőjén egy francia-német, egy olasz-angol-japán panel is, de a svédek is a saját útjukat járják újgenerációs Gripenjeikkel (JAS 39).