Drágulni fog a magyar üzemanyag – és ezúttal az Európai Unió tehet róla

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre vonatkozó törvény terítéken lévő módosítása miatt a jövő évtől jelentősen megnő az üzemanyag ára Magyarországon. Aligha vigasz, hogy az adó emelésével a törvényhozás az uniós jogszabályokat követi. A jövő évtől számottevően megnő az üzemanyag-kiskereskedők által fizetendő adó az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre (EKR) vonatkozó törvény társadalmi egyeztetésen lévő módosításának hatályba lépésével. Emiatt drágul az üzemanyag is, mégpedig tartósan.Jövőre nőhet az üzemanyagok adótartalma / Fotó: Lang RóbertA szándék nemesAz adó révén azt az uniós célt kell elérni, hogy a 2018-as állapothoz képest 2030-ra 32,4 százalékkal csökkenjen az uniós tagországok energiafelhasználása – magyarázta a Világgazdaságnak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke. Csakhogy a jogszabály nem végpontokat fog meg, vagyis nem az energiatermelőket és a -felhasználókat, amelyeknek valóban vannak eszközeik az energiafelhasználásuk csökkentésére, és erősen érdekeltek is benne. A három nagy energiafelhasználó közüla lakosság például szigeteléssel és nyílászárócserével,a közlekedés és szállítás elsősorban kisebb fogyasztású járművek használatával,az ipar pedig energiahatékonysági megoldások sorával léphet.Egri Gábor szerint állami feladat lenne az olyan átfogó energiahatékonysági, egyben gazdaságélénkítő hatású programok indítása, amelyek révén teljesíthető az uniós elvárás. Ehelyett a jövő évtől a benzinkutasoknak a 2023-as eladásaik után jóval nagyobb adót kellene fizetniük a törvényben eddig szereplőnél.Pedig az eredeti törvényben az adó mértéke éveken változatlan nagyságban szerepel, sőt, 2030-ban meg is szűnik.De nem ez lesz, hanem megduplázódik. A törvény 2019-es életbe lépésekor (a szövetség korábbi közleménye szerint) az adó literenként1,05 forint volt,most 11 forint,de a fizetési kötelezettség most tervezett megemelésével a 2023-as forgalom után literenként már 17,45 forintot,a 2027-es után pedig 32,6 forintot kellene fizetni.Mivel a jogszabály a tárgyévet megelőző év előtti évben eladott üzemanyag-mennyiségre vetíti az adót, az FBSZ ezt visszamenőleges hatályú döntésnek értékeli. A szövetség múlt keddi közleménye emlékeztet, hogy a kiskereskedelmi árrésből mintegy 62-féle adót, járulékot kell fizetni.  Az adó hatálya nem, de a hatása visszamenőleges„A módosítás a jövőre vonatkozik, de a hazai törvény előbbi jellege miatt valóban múltbeli tevékenységet érint, ezért értelmezés kérdése, hogy ez visszamenőleges hatály-e” – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A hatása azonban mindenképpen visszamenőleges. Az üzemanyag-forgalmazók ugyanis a 2023-as áraikban érvényesítették azt a 2025-ben fizetendő adót, amelyet az EKR-rendszer rótt rájuk. Most azzal szembesültek, hogy a mostani EKR-fizetésre ily módon félretett pénzük nem lesz elég, ahogyan a 2027-es és 2028-as kötelezettségükre sem. Tehát majd a 2023-as és az azutáni magasabb kötelezettséget is meg kell jelentetniük az áraikban.