Drogkutató Intézet: A The New York Times után a 444-nek is feltűnt, hogy a drogliberalizáció veszélyes

A tudományos kutatások már korábban is a kannabisz legalizáció veszélyeire és negatív hatásaira hívták fel a figyelmet. Most a drogok népszerűsítésének rendszerint teret adó 444.hu is szemlézte az amerikai lap cikkét – hívja fel a figyelmet a Drogkutató Intézet.Az intézet szerint meglepő az a cikk, amely a minap jelent meg a 444-en, ugyanis, ha valamiről eddig nem kommunikált a felület, az a marihuána negatív hatása. Azt írják: úgy látszik, hiába dolgozik nekik “a magyarországi droglobbi vezető alakja, Sárosi Péter”, már a 444 főszerkesztőinek is szemet szúrt – főleg, hogy a The New York Times elemzése is megvilágította számukra –, mekkora veszélyben van a világ akkor, ha kábítószert próbál legalizálni…bármilyen szépen becsomagolt megnevezés alatt – mint a marihuána esetében az ’orvosi marihuána’. Már a leadben eljut a szerző addig a gondolatig, hogy veszélyes a marihuána legalizációja, ugyanis ahogy írja „Az utóbbi évtizedek tapasztalata, hogy az amerikai egészségügy nem volt felkészülve arra a kilencvenes évek óta tartó fű legalizációs hullámra, pedig lassan az államok felében már a felnőtteknek legális a kannabisz rekreációs fogyasztása. A New York Times elemzéséhez több száz egészségügyi tisztviselővel, orvossal, pszichológussal, függővel és fogyasztóval interjúzott. Az általános megítélés szerint a kannabisznak pozitív egészségügyi hatásai is lehetnek, azonban az amerikaiak többsége nincs tisztában a fű negatív hatásaival, és a piaci szabályozás terén pedig bőven akadnak hiányosságok.” És utána az eddig a marihuána legalizációját éljenző oldal is kimondta, hogy a marihuána függőséget okozhat. Mert ahogy a The New York Times elemzésében is látható, A Columbia Egyetem 2022-es adatokat felhasználó elemzése szerint mintegy 18 millió ember – a 18 évesnél idősebb összes fogyasztó közel egyharmada – számolt be kannabisz-használati zavar tüneteiről. Közülük nagyjából 3 millió ember függő. A zavarral élő használók annak ellenére is fogyasztanak kannabiszt, hogy az érzékelhetően negatív hatással van az életükre. Az amerikai Nemzeti Egészségügy Intézet egyik központja összeállított egy 11 kritériumból álló listát, amely alapján meg lehet állapítani a zavar mértékét. Két pipa után már fennáll a zavar, ha pedig az ember hat kritériumnak is megfelel, függőségről beszélünk.” Továbbá, rámutat a 444 cikke is, szintén az elemzés hatására, hogy a fiataloknál ennél sokkal rosszabb a helyzet, ugyanis a 18-25 éves korosztály tagjai közül 4.5 millióan füveznek naponta, és több mint 80%-nál fennáll a zavar veszélye, amelyet Wilson Compton, a National Institute on Drug Abuse igazgatóhelyettese így minősített „Ez azt jelenti, hogy szinte az összes naponta használó problémákról számol be. Ez egy nagyon egyértelmű figyelmeztető jel”. A The New York Times kutatása is kitér arra, amiről a Drogkutató Intézet már régebben közreadott egy elemzést Kanadával kapcsolatban, hogy a régi és az új kannabisz THC tartalma között zongorázni lehet a különbséget. Ugyanis a piaci verseny a többszörösére növelte a tartalmat. Mert míg akár a ’90-es években, vagy a hippimozgalom idején nagyjából 5% volt a THC tartalom a fűben, ez mára felment 90%-ra. Itt jegyeznénk meg, amiről már szintén többször írtunk, hogy ezért nincs értelme a legalizációs lehetőségeken belül az otthoni termesztésnek. Ugyanis a feketepiaci 90%-os THC tartalmat egyetlen erkélyen nevelgetett palánta sem fogja tudni hozni, viszont a vásárlók a minél magasabb tartalmat keresik, ahogy erre ez az elemzés is jól rámutat. És továbbmenve, a vásárlók azért keresik a magasabb THC tartalmat, mert szervezetük igényli a magasabb dózist…és ezt nevezzük függőségnek. „A következetlen szabályozást számos szakember kritizálta. Mindössze két államban korlátozzák a kannabisz THC szintjét, tíz állam írja elő, hogy a fű függőséget okozhat, az egyéb negatív hatások feltüntetésére pedig még kevesebben írnak elő szabályokat. A legalizáció egészségügyi következményeiről pedig államok közötti szinten nem nagyon van összehangolt, alapos megfigyelés. Nincs még egy olyan orvosság, ahol az orvos azt mondja, »menj, kísérletezz, és mondd el, mi történik«” – mondta Carrie Bearden, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem klinikai pszichológusa és idegtudósa. Olvasható az elemzésben, és a 444 cikkében egyaránt. És végül a sort az elemzés és a 444 is azzal zárja, amiről a Drogkutató Intézet igazgatója, Prof. Dr. Haller József nemzetközi viszonylatban is a legolvasottabb tanulmányt publikálta, miszerint a depresszióra egyáltalán nincs jó hatással a marihuána. A tanulmány kivonata itt olvasható, ami ajánlott nem csak azoknak, akik eddig még nem olvasták, de minden olyan kétkedőnek is, akik továbbra is azt állítják, hogy a marihuánának pozitív hatása van a depresszióra – és persze érdemes a The New York Times teljesen azonos eredményre rámutató elemzését is elolvasni – írják. (Drogkutató Intézet / Kiemelt kép: MTI/EPA/Etienne Laurent).