Egy diktatúrával üzletel a magyar kormány

Az Európai Bizottság jelentése szerint Egyenlítői-Guineában a börtönökben különösen elterjedt a kínzás, ahová a másként gondolkodókat, ellenzékieket előszeretettel zárják be. Szintén nagyon gyakori a nemi alapú erőszak és a korrupció. Magyarország azonban szorosabbra fűzi a kapcsolatait Egyenlítői-Guineával. Nemrégiben Magyarország nevében négy területtel kapcsolatos együttműködést indított el Szijjártó Péter Egyenlítői-Guinea képviselőivel, amikor látogatást tett az ország fővárosában, Malabóban. A magyar külügyminiszter azzal indokolta az eddig ilyen szinten nem létező kapcsolatfelvétel szükségességét, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Egyenlítői-Guinea fővárosának és katedrálisnak is a védőszentje, és arányaiban egész Afrikában itt a legnagyobb a katolikusok aránya. A négy terület a gazdaság, az energia, a vízügy és az oktatás lesz, ezen belül Magyarország hozzá kíván járulni Egyenlítői-Guinea vízgazdálkodásának modernizálásához és a kifáradó kőolaj- és földgázmezők hatékony kitermeléséhez. A külügyminiszteri látogatással párhuzamosan a sajtó felfedezte magának az afrikai államot, amely a leírások alapján egy tökéletes diktatúra, ahol a legmagasabb állami szinteken folyik a korrupció, miközben a lakosság nélkülöz, a másként gondolkodókat pedig üldözik. Uniós tagállamként a magyar kormány teljesen más utat jár be Egyenlítői-Guineával kapcsolatban, mint az Európai Unió egésze, az afrikai kormánnyal kötött megállapodások helyett a lakosságot és a civil szervezeteket igyekeznek támogatni. Bár az EU és Egyenlítői-Guinea 1980 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, nincs állandó képviselete az országban. Mindezek ellenére az EU a fő kereskedelmi partnere, az ottani gazdasági helyzet miatt azonban 2017 óta a legkevésbé fejlett államok között tartják számon. Az Európai Bizottság által 2023-ban kiadott „Emberi jogok és demokrácia a világban” című dokumentumban az országjelentések között Egyenlítői-Guineáról azt írják, hogy az országban az emberi jogi és demokrácia általános helyzete továbbra is „rendkívül problematikus, az emberi jogok szisztematikus megsértésével és visszaéléseivel, a politikai és polgári elnyomással, valamint a magas szintű korrupcióval, a civil társadalom és az ellenzéki pártok korlátozott mozgásterével”. Emlékeztetnek arra, hogy egy ellenzéki párt magas rangú tagjait több év börtönbüntetésre ítélte a katonai törvényszék és továbbra is széles körben elterjedt a kínzás, különösen a börtönökben. Az egyenlítői-guineai állapotokra jellemző a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságának súlyos korlátozása, a politikai és emberi jogi aktivistákat megfélemlítik, zaklatják és megtorlást alkalmaznak. Továbbra sem lehet a nők és férfiak közötti egyenlőségről beszélni, aggasztó probléma a nemi alapú erőszak is. Ebben a helyzetben az uniós erőfeszítések három dologra összpontosítanak azokon a megbeszéléseken, amikor különböző fórumokon uniós tisztviselők találkoznak Egyenlítői-Guinea képviselőivel. Az első a halálbüntetés teljes eltörlése, amelyet 2022-ben ugyan betiltottak, de a katonai bűncselekmények esetében továbbra is alkalmazzák. Ehhez a ponthoz tartozik a kínzás és a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés felszámolása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való méltányos hozzáférés biztosítása az emberi jogok megsértésének áldozatai számára. A második terület a „polgári és demokratikus terek megnyitása, jó kormányzás és elszámoltathatóság, átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem”, a harmadik pedig a társadalmi egyenlőtlenségek és megkülönböztetések kezelése, ezen belül a nemek közötti egyenlőség, a nők jogainak és az LMBTQ-közösség jogainak előmozdítása. Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/42. számában jelent meg október 18-án.