Egy kardiológus felfedte, mi „öli meg” a szívet és az ereket

Az éjszakai pihenés során váltakoznak az alvási fázisok: lassú, gyors alvás és álmokkal teli alvás. A lassú szakaszok biztosítják a szervezet fizikai erőforrásainak helyreállítását, a hormonok kiválasztását, az izmok ellazulását, a pulzusszám lassulását és a vérnyomás csökkenését. Ez idő alatt az agy feldolgozza a nap folyamán kapott információkat, és kialakítja a hosszú távú memóriát. Az alváshiány esetén Zolotaryova szerint az anyagcsere és az endokrin funkciók megzavarodnak, ami magas vérnyomáshoz és a gyulladást elősegítő citokinek megnövekedett szintjéhez vezet. Ez növeli az érelmeszesedés és a koszorúér-betegség kockázatát. A mély alvás hiánya megzavarhatja az olyan hormonok termelését is, mint a ghrelin és a leptin, ami a glükóz-anyagcserével kapcsolatos problémákhoz vezet, és növeli a metabolikus szindróma kockázatát. „A fontos pont az alváshiány az alvási apnoe hátterében. Amikor az ember látszólag egész éjjel alszik, talán még elegendő óraszámban is, de horkolva, légzésmegszakításokkal horkol alvás közben, ami az alvást szakaszossá, rossz minőségűvé teszi, minden egyes légzésmegszakítás során erőteljes adrenalinfelszabadulás következik be, ami számos betegséghez, például artériás magas vérnyomáshoz vezet. Előfordulhat pitvarfibrilláció kialakulása, illetve a rohamok gyakoriságának növekedése, szívinfarktus és stroke kialakulása” – hangsúlyozta a szakértő.