Egymillió forintos fizetés Magyarországon: megnéztük, lehetséges-e, amiről Orbán Viktor beszélt

Nagy céljai vannak a kormánynak a fizetések terén, erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, miután a geszti kihelyezett kormányülésen számos gazdasági kérdést tárgyalt a kabinet. A kormányfő szerint elérhető a következő két-három évben az egymillió forintos fizetés Magyarországon, ezért szorgalmazza a kormány, hogy többéves bérmegállapodást kössenek a munkaadók és a szakszervezetek. „Nekünk magas céljaink vannak” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a háromnapos kihelyezett kormányülést követő péntek reggeli rádióinterjújában. Geszten javarészt gazdasági kérdésekről tárgyalt a kabinet, ahol szóba került a magyar fizetések helyzete, azon belül is a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalások és az átlagbér emelése.Egymillió forintos fizetés Magyarországon: megnéztük, lehetséges-e, amiről Orbán Viktor beszélt / Fotó: Székelyhidi Balázs / MediaworksOrbán úgy látja, két-három éven belül elérhető az egymillió forintos átlagbér Magyarországon, éppen ezért szorgalmazza a kormány, hogy többéves bérmegállapodást kössenek a szakszervezetek és a munkaadók. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kapta feladatául, hogy a mostani év végéig hozza tető alá ezt a megállapodást.Érje el, hogy legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, amelynek a végén lesz egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem– fogalmazott a miniszterelnök. Azt nem konkretizálta, hogy bruttóban vagy nettóban érti ezt, bár a szavai alapján valószínűleg a bruttóra gondolt.Így jöhet ki az egymillió forintos bruttó átlagbérAz egymillió forintos keresethez értelemszerűen a bruttó áll a legközelebb: ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 636 700 forint volt 2024 júliusában. Azonban nem könnyű megjósolni, hogy a következő időszakban hogyan alakul a bérdinamika, amelynek lefutása az éven belül is folyamatosan változik: míg például az esztendő első két hónapjában még nem látható megugrás, addig a piaci szférában valójában jó ideje csak márciusban történnek meg az első emelések, majd a nyáron lassul a bérkiáramlás, hogy aztán az év utolsó két hónapjában a jutalmak miatt egy nagyobb emelkedést lássunk.Az elmúlt évek statisztikáiból ezzel együtt megállapítható, hogy az éves bruttó átlagkereset legtöbbször a márciusi fizetések körül szokott alakulni. Így ha ezt vesszük bázisul – és az akkor mért kifejezetten magas, mintegy 14 százalékos bérnövekedés ütemet –, akkor az idén 658 ezer forint körül alakuló bruttó átlagbérhez képest egy újabb 14 százalékos növekedéssel2025-re 750 576 forintra, 2026-ra 855 656 forintra nőhet az átlagkereset, majd szűk három év múlva,2027-re tényleg kvázi megközelíthetjük a miniszterelnök által mondott számot.Vagyis addigra 975 448 forint lehet a bruttó átlagkereset Magyarországon.Jelezzük ugyanakkor rögtön, hogy mindez nagyon hipotetikus, ehhez ugyanis fenn kellene maradnia a jelenlegi, kifejezetten erőteljes bérdinamikának, ami egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Sokáig ugyanis nem tartható fenn az elmúlt évek minimálbér-emelési üteme, ami alapvetően határozza meg a bérdinamikát. Tavaly és idén 20, illetve 15 százalékkal növekedett a kötelező legkisebb munkabér összege, ami 2025-ben jó eséllyel 11-12 százalékkal gyarapodhat, miközben a garantált bérminimum – ami sokkal több munkavállalót érint – szinte biztos, hogy 10 százalék alatt fog emelkedni – ezek alapján jövőre a mainál kisebb lehet a bérnövekedési tempó. Igaz, idén ezt vártuk, ráadásul az elemzők, a kormány és a jegybank is 8-9 százalékos bérnövekedést jósolt tavaly év végén, ám ehhez képest az év első hét hónapjában folyamatosan 13 százalék fölött nőttek az átlagkeresetek. Maradhat az erőteljes bérkiáramlásAz viszont látni kell, hogy a munkaerőhiány továbbra is fenn fog maradni a gazdaságban, ennélfogva a következő években több tízezer ember fog kiesni a munkaerőpiacról, akiknek a pótlása egyáltalán nem lesz könnyű a cégek számára. Tehát a munkavállalók alkupozíciója várhatóan továbbra is erős lesz, ez pedig egyértelműen a bérnövekedések irányába hat.