Egyre égetőbb az épületállomány korszerűsítése - Egy kevésbé ismert uniós kezdeményezés segíthet

Ambiciózus célokat fogalmaz meg az új uniós épületenergetikai irányelv, amelyeket Magyarországnak – ahol a lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 19%-kal haladta meg az uniós átlagot – kifejezetten nagy kihívás lesz teljesíteni, ezért érdemes minden lehetőséget megragadni. Ezek közé tartozik az Európai Bizottság által nemrég elindított, Új Európai Bauhaus kezdeményezés is, amelynek célja többek között olyan projektek elősegítése, amelyek az épített környezetet próbálják meg fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője szerint ez a lehetőség kifejezetten hasznos lehet olyan elkötelezett vállalatok számára, amelyek támogatás nélkül is terveznek fejlesztéseket megvalósítani, így pedig akár a tervezett költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is ki tudják váltani közvetlen uniós támogatással. Az épületek felelnek az EU végső energiafogyasztásának 40%-ért, és az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint harmadáért. A pazarló épületek Magyarországon még több, 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, amelyeket egyébként már költségoptimális – vagyis támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő – felújítással is közel felére lehetne csökkenteni a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint. Az új uniós épületenergetikai irányelv szerint azonban még ennél is tovább kell menni: az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül minimálisra kell csökkenteni, az állomány évi 2-3%-át mélyfelújítással korszerűsíteni, melynek aránya ma közel nulla.