Egyre fájóbb Budán is a klímaberendezések eddigi hiánya

Hogyan készülnek a budai önkormányzatok az egyre forróbb nyarakra? A II. és III. kerület megoldásainak néztünk utána. Az idei volt hátralévő életünk leghidegebb nyara – a tragikomikus bon mot-t érdemes komolyan venni. Persze a legnagyobb nehézségeknek is megtalálhatjuk a pozitív oldalát: az előbbi mondatot elmondhatjuk majd jövőre vagy azután is. A klímahelyzet egyelőre nem sok jóval kecsegtet: 2025 nyara még a mostaninál is melegebb lehet, újabb rekordok dőlhetnek meg. A HungaroMet augusztus 7-én arról írt, hogy az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak számít majd. Globális szinten természetesen hasonló a helyzet, 120 ezer éve nem látott a Föld hasonló hőséget. A Qubit online magazin viszont már valamivel barátságosabban fogalmazott: a (klíma)apokalipszis elkerülhető. Az energiatermelés zöldítése miatt ugyanis jó eséllyel megúszható a legrosszabb forgatókönyv, az évszázad végéig történő 4-5 Celsius-fokos melegedés. Mindenesetre a helyzet így sem rózsás, az alkalmazkodási képesség kiemelt fontosságú lesz a jövőben. A nyári klimatizálás komoly feladatot ró az önkormányzatokra is. Mi a helyzet a II. és III. kerületben? Hogyan készülnek 2025-re, mi várható az egyes intézményekben? A II. kerület válaszából kiderült: ahogy Őrsi Gergely polgármester korábban is megfogalmazta, az lenne az ideális, ha az intézményeik valamennyi helyisége megfelelő klímával rendelkezne. Több tucat épületben szükséges még az eszközök telepítése, amit viszont nehezít, hogy ezek túlnyomó része régebben, klíma nélkül, más hőmérsékleti viszonyokhoz igazodva épült. A II. kerület szerencsére hasznosítani tudja az elnyert pályázati forrásokat, és az épülő három új bölcsőde mind korszerű hűtő-fűtő berendezéssel készül. Szükség van persze a meglévő intézmények megújítására is, Őrsi elmondása szerint pedig ahol van rá lehetőségük, ott modern berendezéseket alkalmaznak. A polgármester a nehezítő körülmények között említette azt is, hogy még egy évtizede sem volt kiemelt szempont az új létesítmények esetében a klimatizálás vagy a megfelelő légtechnika kialakítása. Azt is hozzátehetjük ehhez, hogy bár a felmelegedésről régóta szó van, a helyzet drámaiságát csak az elmúlt évtizedben lehetett igazán tapasztalni. Korábban jellemző volt a klímaváltozás tényének megkérdőjelezése, illetve arról is vita zajlott, egyáltalán az ember okozza-e a melegedést, vagy természetes változásnak vagyunk tanúi. Az elmúlt évtizedben aztán sokan átgondolták korábbi véleményüket, aminek a populáris kultúrában a legjobb példája talán, hogy még a South Park amerikai animációs sorozat egy epizódja is felülbírálta korábbi, a felmelegedést puszta riogatásnak láttató álláspontját. Őrsi is elismerte: amíg korábban ez sok helyen nem volt szempont, mostanra egyre fájóbb a klímaberendezések hiánya. A fejlesztés viszont sajnos egyszerre nem kivitelezhető több tucat olyan épületben, melyek különböző intézményeknek adnak otthont, és ahol jelentősebb átalakítás nélkül nem is telepíthető modern légtechnika. Így érdemes azzal számolnunk, hogy egyes önkormányzati létesítmények a következő években sem lesznek majd olyan hűvösek nyáron, mint a szupermarket vagy bevásárlóközpontok. Sok esetben segítséget jelent persze az, ha bizonyos intézmények nyári szünetre mennek. Hasonló a helyzet Óbudán is, ahol az egyes kulturális színterek, például a Csillaghegyi Közösségi Ház és a 3K Kaszásdűlői Kulturális Központ is zárva tartanak július 29. és augusztus 26. között. A Facebook-oldalaikon pedig máris hirdetik a szeptemberi–októberi programokat. A III. kerület négy éve százoldalas klímastratégiát készített, amelyben az üvegházhatású gázok leltárával és az alkalmazkodási kihívásokkal egyaránt találkozhatunk. A kerület erősségei között szerepelt, hogy magas a távhővel fűtött lakások aránya, nincs jelentős ipari termelés, és a zöldterület az utóbbi években folyamatosan nő. A gyengeségek közt említették, hogy a burkolt felületek nagy aránya miatt erősödnek a hőhullámok, főként a kerület központi és déli felén. A zöldfelületek karbantartása pedig nem természetközeli és drága. A lehetőségek közt szerepelt, hogy az építési szabályok megváltozásával javul az épületek energiahatékonysága, továbbá hogy az ehhez kapcsolódó programokkal megtakarított pénzek klímavédelmi célokra használhatóak. Veszélyként azonosították ugyanakkor az elöregedést, a növekvő beépítettséget vagy azt, hogy a fogyasztói társadalom keretein belül nehéz a klímacélok megvalósítása. Az életszínvonal csökkenésének érzete eltántorít ugyanis a fogyasztási szokások átalakításától. A kerülettől megtudtuk azt is, hogy a lakossági tájékoztatást kifejezetten fontosnak tartják a kérdésben. Jelenleg például a kültéri klímaberendezések szabályos és biztonságos használatával kapcsolatban adtak ki egy anyagot. Fontos ugyanis látni, hogy a klímaeszközök működése során keletkező kondenzvíz csöpögése problémát okozhat, közterületre kifolyva balesetveszélyes lehet, és még jogszabályba is ütközik. Figyelni kell például arra, hogy ha közterület felé néző homlokzatunk van, akkor erkély vagy terasz megléte esetén csak azon belül – rejtett vagy takart módon – helyezhető el a klímaberendezés. Új típusú lakóegyütteseknél pedig ügyelni kell arra is, hogy a kültéri klímaberendezés az épület homlokzatának egészére vonatkozó színezési tervvel összhangban készüljön. Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/33. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg augusztus 16-án.