Egyre többen szólalnak fel emiatt Magyarországon: változás kell a földeken

A klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők Magyarországon is, ahol az elmúlt években gyakran tapasztalhattunk szélsőséges időjárási jelenségeket, mint például pusztító aszályokat és árvizeket ugyanazon területeken. A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt, hogy az aszályos időszakokra is legyen elegendő vízkészlet. A vízügyi szakemberek már lépéseket tettek ennek érdekében, de a valódi áttöréshez a jelenlegi vízgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatok gyökeres átalakítására van szükség - írja a Telex. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az árhullám levonulása után azonnal megkezdte a vízpótlási munkálatokat. Ennek során számos tározót, mederszakaszt és holtágat töltöttek fel a Dunából és mellékfolyóiból származó vízzel. A kisalföldi Holt-Marcal, a győri Rabkerti-tó, a tatai Öreg-tó és a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág is részesült a vízpótlásból. Emellett öntözőcsatornák és halastavak is kaptak frissítést a Duna völgyében. A Tolna vármegyei holtágrendszer, beleértve a Faddi-Holt-Dunát, a Tolnai-Holt-Dunát, a Bölcskei-Holt-Dunát és a Bogyiszlói-Holt-Dunát, szintén jelentős vízmennyiséget fogadott be. Az Alsó-Duna-vidéki igazgatóság a Kiskunsági-főcsatornába és a Duna-völgyi-főcsatornába is juttatott vizet, összesen mintegy ötmillió köbméter mennyiségben. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint azonban a vízügy erőfeszítései önmagukban nem elegendőek.