Einstein relativitáselmélete új távlatokat nyithat meg

Évtizedeken keresztül ismertek voltak Einstein speciális relativitáselméletének különös és néha ellentmondásos hatásai, mint például a hosszúságkontrakció és az idődilatáció. Azonban egy új elmélet újabb, eddig rejtett aspektust tár fel: a relativitás elméletének hatását a folyadékok viselkedésére. A „folyadék sűrűsödésének” nevezett jelenséget Alessio Zaccone fizikus egy új tanulmányában részletezi. Ez az egyedülálló mikroszkopikus elmélet bemutatja a folyadék viszkozitását, és annak viselkedését a relativisztikus körülmények között. Zaccone elmélete azt mutatja be, hogyan változhat a folyadék viszkozitása a fénysebességhez közeli sebességeknél, olyan keretrendszer alkalmazásával, amely a relativisztikus egyenleteket kombinálja a részecskék elmozdulásának jelenlegi elméleteivel. Ez az áttörést jelentő kutatás segíthet áthidalni a relativisztikus hidrodinamika és a klasszikus folyadékdinamika közötti szakadékot, és akár egy új alapvető fizikai törvény szükségességére is utalhat. Einstein 1905-ös speciális relativitáselméletének megjelenésével új, különös jelenségek váltak ismertté a relativisztikus hatásokkal kapcsolatban, mint például a hosszúságkontrakció, amely miatt a fénysebességhez közeli sebességgel haladó tárgyak rövidebbnek tűnnek mozgási irányukban. Bár ezek a hatások évtizedek óta elfogadottak a fizikában, a relativitáselmélet egyéb, például a folyadékok viszkozitására gyakorolt hatásait eddig nem vizsgálták részletesen – egészen mostanáig. Zaccone, a Milánói Egyetem fizikusa, kidolgozott egy mikroszkopikus modellt a viszkozitásra, amely figyelembe veszi annak hatásait a relativisztikus sebességeknél is.