Elégedett a többség az árvíz alatti védekezéssel

Rég nem látott árhullámmal küzdött meg az ország szeptemberben. A lakosság úgy ítélte meg, hogy Magyarország és az érintett szervek mindegyike jól vizsgázott az árvízi védekezés során. Idén szeptemberben egy csaknem egy évtizede nem látott árhullám érkezett a Dunán térségünkbe, ami jelentős kihívások elé állította Magyarországot. Budapesten a Duna 829 centiméteres vízálláson tetőzött, azonban az országos összefogásnak köszönhetően – amelyben a szakhatóságok, a katonák, valamint a rendőrök mellett jelentős számú önkéntes is részt vett – sikerült elkerülni a súlyos károkat. A Századvég egy friss közvélemény-kutatás során azt vizsgálta, hogy ítéli meg a lakosság az árvízi védekezést.Széles körű összefogás valósult meg az árvíz alatt / Fotó: Németh András PéterA természeti katasztrófák okozta veszélyhelyzetben kiemelten fontos, hogy a lakosság képes legyen egységesen fellépni a jelentkező kihívásokkal szemben. A felmérés szerint a megkérdezettek 92 százaléka látja úgy látja, a társadalom közös erővel összefogott a kialakult árvízhelyzet kezelése érdekében. A kormányzat árvízvédelmi tevékenységét a válaszadók 71 százaléka hatékonynak ítéli. Az árvízzel összefüggő válságkezelés egyik központi pillére a Magyar Honvédség volt, amelynek az árvízhelyzet kezelésében nyújtott teljesítményével kapcsolatban a magyarok 83 százaléka volt elégedett.A védekezésben szerepet vállaló egyéb szervek munkáját szintén pozitívan értékeli a hazai lakosság. A megkérdezettek elsöprő többsége hatékonynak ítéltea katasztrófavédelmi szervek (91 százalék),a vízügyi hatóságok (90 százalék),és a rendőrség (78 százalék) fellépését a Duna és mellékfolyói áradása okozta veszélyhelyzet kezelésében.Nem okozott komoly károkat az árvízKedvezőnek számít azaz adat, hogy a megkérdezettek csupán 4 százaléka számolt be arról, hogy ingatlanja közvetlen veszélyben volt, míg a tényleges anyagi veszteséget elszenvedők aránya 1 százalékra tehető.Szintén fontos és kedvező fejlemény, hogy Magyarországon – többek között Ausztriával és Lengyelországgal szemben – nem követelt halálos áldozatot az árhullám levonulása.Mindezek fényében kijelenthető, és az esetleges jövőbeli válságok kezelésében is irányadó példaként szolgálhat, hogy a magyarok krízishelyzetben tevékenyen részt vesznek a közös erőfeszítésekben, valamint megbíznak a válságkezelésben közreműködő szervekben – vonta le a következtetést a Századvég elemzése.