Élethelyzetek előtérben: új szemlélet a generációs különbségek helyett (x)

A hazai munkaerőpiacon több generáció is képviselteti magát, melyek álláskereső tagjait csak a preferenciáik pontos ismerete mellett lehet a megfelelő pozíciókba helyezni. A Pannon-Work Zrt. naprakész a folyamatokat illetően – tudtuk meg Laczi Pétertől, a cégcsoport operatív igazgatójától. A magyar munkaerőpiacon jelenleg négy generáció képviselteti magát. A munkaerőpiac legidősebb, nyugdíjkorhatár közelében lévő rétegét a nagy munkatapasztalattal bíró baby boomerek (1946–1964) alkotják. Az 1965–1980 között született X generáció tagjai alkotják a munkaerőpiac gerincét, ugyanakkor az Y, vagy más néven millenniumi generáció (1981–1996) képviselteti magát a legnagyobb mértékben a munkaerőpiacon. Az 1997–2012 között született Z generáció pedig napjainkban lép be a munka világába. Ez a nagy értékkel bíró generációs sokszínűség óriási lehetőséget jelent a munkaadók és a munkaközvetítők, illetve összességében a hazai munkaerőpiac számára. Ugyanakkor a felhalmozott tudás és tapasztalat, valamint a világra való nyitott gondolkodásmód csak akkor tud hatékonyan érvényesülni, ha a HR-szolgáltatók tisztában vannak a különböző generációk sajátosságaival és álláskeresési preferenciáival annak érdekében, hogy a megfelelő pozícióba a legalkalmasabb munkavállalót tudják irányítani – hívta fel a figyelmet Laczi Péter, a Pannon-Work Zrt. operatív igazgatója. Tudni kell őket megszólítani!A Pannon-Work Zrt. – mint Magyarország egyik legnagyobb komplex HR-szolgáltató cégcsoportja – a generációk preferenciáinak mélyebb megismerése érdekében saját kutatásokat is végez. Idén a 18–64 éves kékgalléros munkavállalók körében végzett, 800 fős kutatásuk keretében mérték fel e csoport aktuális munkaerőpiaci pozícióját, amelynek során képet kaptak a dolgozók álláskeresési stratégiáiról is. Eszerint az összes válaszadó döntő többsége az internetes keresést és az online álláskereső platformokat nevezte meg legfontosabb álláskeresési eszközként (71–78 százalék). A munkahely keresése során a családi és egyéb személyes kapcsolatrendszerek mozgósítása is jelentős mértékű (több mint 60 százalék), míg a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek preferenciaaránya is közel 40 százalék. Ugyanakkor azok, akik nagyon valószínűnek tartják a munkahelyváltást, több mint 60 százalékban támaszkodnának erre a lehetőségre. A kutatás megállapítása szerint a válaszadók új állás keresésekor aktívan használják a különböző médiaplatformokat is. Erősen támaszkodnak az internet és az online média (88 százalék), illetve a közösségi média (80 százalék) adta lehetőségekre. Az adatokból kiderült, hogy más eszközökkel – például szórólap, nyomtatott újság és televízió – nehéz őket megszólítani.