Elfogadta a kormány a Gazdasági Akciótervet, kérdés, hatásos-e a recept

A kormány elfogadta a Gazdasági Akciótervnek nevezett intézkedéscsomagot – jelentette be a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány a következő években 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növekedését és a kis-és közepes vállalkozások „méretének megduplázását" várja az intézkedésektől, amelyek között új lakhatási programok is szerepelnek. A Gazdasági Akcióterv egyes elemei már ismertek voltak: a kormány munkáshitel-programot indítanak, a gyermekek után járó személyi jövedelemadó-kedvezményt megduplázzák – mint a kormányinfón elhangzott, a kedvezmény mértéke 50 százalékkal nő július 1-től, majd további 50 százalékkal 2026-ban. Ugyanakkor a kormány által várt növekedési tervek sokak szerint nem tűnnek megalapozottnak.  A kormány elfogadta a lakhatási válság kezelését célzó intézkedéscsomagot is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek kapcsán azt jegyezte meg: Budapest súlyos lakhatási gondokkal néz szembe, „ennek megoldása a főváros feladata lenne", de „semmit sem fordított erre".  A helyzet pontosítása érdekében érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktornak címzett levélben kérte Karácsony Gergely a kormány támogatását a főváros lakhatási programjához, ami a főpolgármester szerint csak azért nem tudott idáig elindulni, mert a kormány nem írta ki hozzá a kapcsolódó uniós felhívást.Ezt a főpolgármester annak kapcsán jegyezte meg, hogy a miniszterelnök szerint a lakhatási válság Budapesten a legsúlyosabb, és ennek kezelésére várja Budapest javaslatait. A főpolgármester szerint, ahogy azt a Facebookon is kifejtette, nem is kell új javaslatokat készíteniük, ugyanis már rég elfogadott programjaik vannak. Még 2022 végén fogadták el azt az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszt, amihez a Fővárosi Önkormányzat a lakhatás megfizethetőségének javítását célzó intézkedéscsomagot dolgozott ki: ezek a Magyarországon közmondásosan kicsi bérlakásszektor bővítéséről, kihasználatlan középületek lakáscélú átalakításáról és egy lakbértámogatási rendszer elindításáról szóltak.Karácsony szerint ezek megvalósítása jelentős előrelépés lenne a lakhatási válság enyhítésében, de az uniós támogatások felfüggesztése miatt a kormány végül ezeket nem írta ki. A főpolgármester most azt kéri Orbántól, hogy ezek elindítását tegye lehetővé a kormány. Ennek kapcsán még azt is hozzátette: „ha a kormány komolyan gondolja a miniszterelnök többször elmondott szavait, akkor abból az fakad, hogy nem herdálják el Budapest aranytartalékait, vagyis a Rákosrendezőn mini-Dubaj helyett Parkváros lesz, a Déli Városkapunál pedig Fudan helyett Diákváros. Ebben is ideje van a belátásnak" A lakhatási gondok megoldása érdekében a kormány szigorítaná az Airbnb szabályozását, erről azonban még nincs döntés a miniszter elmondása szerint. Ehhez a kormány megvizsgálná, milyen mértékben járult hozzá az áremelkedéshez a rövidtávú lakáskiadás.  A kormány indokoltnak tartja a „a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek vizsgálatát", de ezt bővebben nem fejtette ki a miniszter. Ugyanakkor a tulajdon hasznosításába a kancelláriaminiszter elmondása szerint nem avatkozna bele a kormány, mivel ezt „kommunista" hozzáállásnak tartaná. A lakhatási program keretében bővítenék a kollégiumi férőhelyeket, országosan fiataloknak szóló és vidéki lakásfelújítási programot indítanak, átmenetileg lakáscélra is használható lesz a Széchenyi Kártyára érkező juttatások 50 százaléka, s az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti lakáscélú felhasználását is lehetővé teszik, továbbá a munkáltató által adható lakhatási támogatásra adókedvezményt biztosítanak. Az újépítésű ingatlanok kedvezményes áfakulcsát legalább 2026 végéig fenntartja a kormány, valamint 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont is bevezetnek a bankokkal együttműködésben. A kormány szintén bejelentette korábbban, hogy elindítja a Demján Sándor Programot a magyar kis- és közepes vállalkozások számára.Tőkefinanszírozási programot indítanak, ami a miniszter elmondása szerint új eszköz a magyar gazdaságpolitikában – ezzel a fejlesztéseket, beruházásokat támogatnák. Segítenék a digitalizációt is, a Széchenyi Kártya-program beruházási hitelei esetében pedig  3,5 százalékra csökkentik az éves kamatot, és az Eximbank extportösztönző hitelprogramját újraindítják. A hazai kis-és középvállalkozásokat érintő uniós programokat és kifizetéseket meggyorsítanák, és növelik a kötelező könyvvizsgálati értékkhatárt, így az alól mentesülhetnek a kisebb vállalkozások. Az intézkedések a tervek szerint – a családi adókedvezmén 50 százalékos emelését kivéve – január 1-ével lépnek hatályba.  .