Elhivatottság, mérhetetlen kíváncsiság

Csaknem négy évtizede van napilapunknál. Saját elmondása szerint is ennek a ténye alakította az életét, beleivódott a mindennapjaiba. Amióta szerepe, döntéshozási ereje nagyobb lett, a lap készülése határozza meg teljes mértékben napjainak a menetrendjét is. Délelőtt telefonos egyeztetések, tájékozódás, munkamegbeszélések. Kora délután operatíva, vagyis munkamegbeszélés a szerkesztőkkel, a másnapi újság tartalmának megvitatása. Délután és kora este az események követése, majd a másnapi lap előkészített verziójának áttekintése, ellenőrzése, javítása, egyeztetések a lektorokkal, tördelőkkel, utolsó simítások elvégzése. Varjú Márta, a Magyar Szó megbízott főszerkesztője lapunk nyolcvanéves jubileumi ünnepségén életműdíjat vehetett át. Főleg az utóbbi éveket, de a pályád során a korábbiakat is számos díj határozta meg, belföldi, anyaországi kitüntetéseket is kaptál, illetve kapott a Magyar Szó napilap. A napilap 80 éves jubileumi ünnepségén pedig átvetted az életműdíjat is. Melyik számodra a legkedvesebb, és miért? – Az embernek valahogy mindig a legutolsó a legkedvesebb. Az életműdíj mégiscsak életműdíj, számomra ez nagy elismerés. Bízom benne, hogy nemcsak a főszerkesztői tevékenységemnek, hanem az újságírói munkámnak is az elismerése. Nagyon meghatott, különösen azért is, mert a 80. születésnapon vehettem át, s én magam is szinte egy jubileumot ünnepelhetek, jövő nyáron lesz 40 éve, hogy a szerkesztőségben vagyok. Persze a többi díj is fontos. 1996-ban kaptam újságírói díjat, akkor 11 éve voltam a pályán. Én úgy gondolom, hogy ez egy fontos mérföldkő volt a karrieremben, hogy úgy mondjam, elismerést kaptam, hogy jó úton járok, szándékot a folytatásra. A Magyar Szó 70 éves volt, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől a Külhoni Magyarságért Díjat kaptuk meg 2014-ben. Én 2011-ben lettem főszerkesztő, ez azért egy kicsit az én díjam is volt, mert amikor főszerkesztő lettem, más irányt vett a Magyar Szónak a szerkesztése, ahogy a Magyar Nemzeti Tanács mint az alapítónk akkor a médiastratégiában megszabta, nemcsak magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben is kezdett készülni. Az újság azoknak szólt, akiknek írtuk, tehát a vajdasági magyarságnak. A következő nagy elismerés szülővárosomnak, Magyarkanizsának a Pro Urbe díja volt. Ha az ember „próféta” lehet a saját földjén, az különösen nagy öröm. A Magyar Arany Érdemkereszt elnyerése 2023. március 15-én rendkívül megható volt számomra. Úgy érzem, hogy akkor is már a pályám során letett munkát értékelték, nyilván az anyaország részéről azt ismerték el, hogy azokhoz szólunk, akikért vagyunk, és ez ott is megértésre talált. A következő elismerés az újságíró-egyesületünknek a díja volt, szintén a szerkesztőség 80 éves fennállása alkalmából. Ebben benne vagyunk valamennyien, mindannyian törekedtünk, amennyire csak tudtunk. Az év számomra a legszebb díjjal zárult, az életműdíjjal. Előtte még meglepetésszerűen jött Újvidék várostól a Novemberi Oklevél. Újvidéki székhelyű lap a Magyar Szó, amiért én nagyon sokat küzdöttem, s végre Újvidék is felismerte azt, hogy mi mindent tettünk magáért a városért, és ezt értékelte is.