Érik az új rekord a lakáshiteleknél

A tavalyi mélyrepülés után az idén látványos fellendülés jött a lakáshitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a szeptember végéig megkötött lakáshitel-szerződések összege meghaladta az 1000 milliárd forintot, amely több mint a kétszerese az egy évvel korábbra kimutatott mennyiségnek. Ennek alapján nem zárható ki, hogy a 2021-ben regisztrált, bő 1300 milliárdos kihelyezési rekord után idén új csúcs jön a hazai lakáshitelezésben.Érik az új rekord a lakáshiteleknél / Fotó: Shutterstock Figyelemre méltó viszont, hogy az új szerződések számánál már nem ilyen meggyőzőek a számok: az MNB adatai szerint szeptember végéig valamivel több mint 57 ezer szerződést kötöttek a bankok, ami ugyan közel másfélszerese az egy évvel korábbinak, ám a 2021. első kilenc hónapjában regisztrált 83,5 ezertől jócskán elmarad. Mindebből következően az idén látványosan megugrott – és új csúcsot ért el – az egy lakáshitel-szerződésre jutó átlagos összeg is: az első kilenc hónap adatait figyelembe véve 17,6 millió forintot tett ki, miközben 2022. azonos időszakában még 13,3 millió, egy évvel ezelőtt pedig 10,6 millió forint környékén járt. Az, hogy a lakáshitelt felvevő háztartások látványosan emelték a téteket a korábbi évekhez képest, több okkal is magyarázható. Az egyik, hogy a reálbérek és az ingatlanárak szimultán emelkedésével a lakáshitelben gondolkodó ügyfelek egyre messzebbre tudtak – és voltak kénytelenek – elmenni a felveendő összeg meghatározásánál. A másik fontos tényező, hogy az idén januártól gyökeresen átalakult a lakástámogatási rendszer: elindult a  CSOK Plusz , amellyel akár 50 millió forintos, kamattámogatott hitel felvételére is jogosultak lehetnek a gyermekvállalásra készülő családok, úgy, hogy akár használt lakás vásárlására is fordíthatják a kölcsönt. Mindezek tükrében már nem nagyon kell csodálkozni azon, hogy egy átlagos lakáshiteles ügyfél már majdnem kétszer akkora hitelt vesz fel, mint öt évvel ezelőtt.Ami a közeljövő kilátásait illeti, a piaci folyamatok tükrében nem várható gyökeres változás, vagyis változatlanul erős lehet a kereslet a piaci feltételű és támogatott lakáshitelek iránt. Ezt részben az indokolhatja, hogy a makacsul folytatódó ingatlanár-emelkedés, és újabb kormányzati intézkedések – az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának átmeneti lehetősége, a munkáshitel indulása, az önkéntes (bár részleges) THM-plafon bevezetése – nyomán a lakosság további áremelkedéstől tarthat az ingatlanpiacon, vagyis azok, akik megtehetik, nem halasztják tovább a lakáscélú beruházásaikat.