Erőltetett béremelést akar a kormány, de kibírja-e az egymillió forintos fizetést a magyar gazdaság?

Nagyon jelentős termelékenység- és hatékonyságnövekedésre van szükség a magyar gazdaságtól ahhoz, hogy néhány év alatt elérje az egymillió forintos átlagbért a magyar gazdaság – erre hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte nem elérhetetlen az Orbán Viktor által megfogalmazott cél, de egyelőre nem látja azt az ösztönzőrendszert, amely segítené a hazai cégeket, hogy a mainál jóval magasabb fizetéseket ki tudják gazdálkodni, anélkül, hogy le kelljen húzniuk a rolót. Túlzás nélkül bedobta a követ az állóvízbe Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti kijelentésével. A kormányfő a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában nem kevesebbet mondott, mint hogy szerinte két-három éven belül elérhető az egymilliós átlagfizetés Magyarországon. Bár konkrétan nem mondta, hogy bruttóban vagy nettóban érti-e, és keresetre vagy munkajövedelemre gondol, azóta sokan próbálták értelmezni a szavait. A legtöbben egészen extrém forgatókönyvet, például drámai forintleértékelődést és 500 eurós árfolyamot vizionáltak. Varga Mihály mindenesetre valamennyit finomított a kormányfő szavain, a pénzügyminiszter szerint ugyanis Orbán Viktor jól tette, hogy nem mondott konkrét időpontot.Erőltetett béremelést akar a kormány, de kibírja-e az egymillió forintos fizetést a magyar gazdaság? / Fotó: Ujvári SándorA helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy igencsak előrehaladott tárgyalások folynak a minimálbérről, és a leggyakrabban 11-12 százalékos béremelkedési tempó hangzott el, ami biztosan elmarad attól az ütemtől, amely a kormányfő által említett bérszínvonalhoz szükséges. Mi úgy számoltunk, ahhoz, hogy a bruttó átlagbér, amely most most júliusban 636 700 ezer forint volt, 2027-re valóban megközelítse az egymillió forintot, a következő három évben 14-15 százalékkal kellene növekednie. Ez a bérdinamika az elmúlt években is megvolt, ezek alapján nem lehetetlen tehát elérni a bűvös egymillió forintos határt, csakhogy egy jóval magasabb inflációs közegben, aminek visszatérését biztosan senki nem akarja. Azaz akárhogy nézzük, marad a forint leértékelődése és egy nagyon erős termelékenységnövekedés megoldásként.Nem lehetetlen, de drasztikusan kellene javítani a termelékenységet„Megvalósítható, de ehhez kell egy ökoszisztéma, illetve egy ösztönzőrendszer, amivel elérhető a magyar gazdaságban egy nagyon jelentős hatékonyságjavulás. Egyelőre ezt nem látom” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint, ha fennmarad a jelenlegi 13-14 százalékos bérdinamika, akkor mindez nem elérhetetlen, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.Ha összeadjuk a 2022-es, 2023-as és az idei bérnövekedést, és kivetítjük a következő három évre, akkor mondhatnánk azt, nincs itt semmi látnivaló, közel leszünk az egymillió forinthoz. Csak azt ne felejtsük el, hogy az elmúlt három évben miért kellett ilyen magas bérnövekedést végrehajtaniuk a cégeknek– mutatott rá az inflációs hatásra Virovácz, aki hozzátette, az elmúlt években látott béremelkedés azonban nem abból fakadt, hogy óriási hatékonyságjavuláson és brutális növekedésen ment volna keresztül a magyar gazdaság, hanem egy olyan megélhetési válságot szenvedett el, amely megette a háztartások jövedelmét és megtakarításait. Jelezte, hogy a fizetések vásárlóértéke csak most tért vissza oda, ahol a különböző sokkhatások előtt volt. Ezért nem is lehet hüvelykujjszabályként értelmezni ezt a bérdinamikát, amely tartósan és sokáig fenntartható.