Érték helyett érdek

Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos, azaz magyarországi döntőjén 1989 óta képviselik Vajdaságot középiskolás diákok. 1999 óta minden évben Óbecsén került megrendezésre az elődöntő, kivéve azt az egy évet, amikor a világjárvány miatt nem lehetett megszervezni. Mint ismeretes, ez igen összetett, jelentős verseny, amely nem arra alapoz, hogy minél több lexikális tudást gyűjtsön össze egy-egy fiatal, hanem arra, hogy minél nyitottabb legyen az anyanyelvét használó közösségben. Fontos, hogy a diák ne csak hallgassa, hanem meg is hallja, amit mondanak neki: magába szívja a tisztelettudás különböző megnyilvánulásait, a mindennapokban használatos szólásokat, közmondásokat, hasonlatokat, amelyek már-már olyan szinten beívódnak egy magyar ajkú köznyelvébe, hogy sokszor észre sem veszi a birtokában lévő kincset. – Mély szomorúság tölti el jelenleg azoknak a nagy tudású bírálóbizottsági tagoknak és a tenni akaró fiataloknak a szívét, akik készültek és várták a verseny napját. Huszonöt év alatt ez az első alkalom, amikor jelentkezők hiánya miatt elmarad a verseny, hiszen egyetlenegy gyermek önmagával aligha mérettetheti meg tudását. Kérdéseket vet fel az emberben, hogy vajon miért történik ez. Hol kell keresni a hibát? Van-e egyáltalán bármiben kivetnivaló? Elfoglaltságai és kötelezettségei mindenkinek voltak, vannak és lesznek, ebből fakadóan válik hangsúlyossá, mi az, amire időt szakítunk. Köszönjük azoknak, akik az elmúlt években segítették a verseny létrejöttét, reméljük, jövőre több embert mozgat meg ez a közös érdek. Hisszük azt, hogy nagy múltú anyanyelvünk megérdemli ápolását. Beszélgetéseim a tanárokkal és diákokkal folyamatosan Deme László szavait juttatják az eszembe: „Nem a gyerekek szintjére kell leszállni, hanem őket kell felemelni” – mondta Vadnai Erika, a verseny szervezője, az Anyanyelvápolók Szövetségének vajdasági képviselője, ifjúsági vezetőségének tagja, aki azt is hozzátette, hogy az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny vajdasági díjazottjai minden évben meghívást kapnak az Országos Ifjúsági Anyanyelvi Táborba, melyen az idén Korzenszky Richárd atya egyik előadásában ekképp fogalmazott: „Egy értékelvű világ helyett benne élünk egy érdekelvű világban”, majd hagyta, hogy mindenki önmaga gondolja végig a szavak súlyát.