Értéktelen fizetésemelések

Az elmúlt években a fizetések növekedését teljesen felemészti az infláció, így a lakosság vásárlói ereje sem növekszik – mondta az Insajder portálnak Dejan Šoškić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora, aki korábban a Szerb Nemzeti Bank kormányzója volt. Nyilatkozatában kiemelte, hogy országunk csak az elmúlt négy év alatt 14 milliárd eurós adósságot halmozott fel. A szakember szerint azonban Szerbiában a legnagyobb gondot mégsem a közadósság mértéke jelenti. Ennél nagyobb probléma rejlik ugyanis a közérdekű befektetések választásában – állítja az egykori bankkormányzó.  A portál újságírója a parlament elfogadására váró, jövő évi költségvetésről is faggatta a szakembert. Az infláció mértékét figyelembe véve ugyanis megkérdőjelezhető azoknak az emeléseknek az értéke is, amelyekről a képviselőknek dönteniük kell. Kérdés tehát, hogy a drágulás nem emésztette-e máris fel a közalkalmazottak bérének tervezett növelését, valamint a nyugdíjak és a minimálbér emelésének értékét. Šoškić szerint a számítás egyszerű: amennyiben a fizetések magasabb arányban növekednek, mint amennyi a hivatalosan kimutatott infláció értéke, akkor egy bizonyos mértékben növekedhet a lakosok vásárlói ereje is. Ez elsősorban akkor történhet meg, ha a drágulás kevésbé érinti azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a lakosok mindennapi megélhetését biztosítják. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az infláció országunkban lényegében felemészti a fizetések növekedését. A lakosok vásárlói erejét pedig nem lehet népszerű bejelentésekkel és időszakos akciókkal növelni, amelyeket az „életszínvonalat megőrző intézkedésekként” harangoznak be – mondta a professzor, aki szerint ezen intézkedések semmilyen szempontból nem szolgálják a polgárok életszínvonalának javulását. Sokkal inkább vezetnek ingatag makrogazdasági helyzethez, amely az infláció további növekedését eredményezi – mutatott rá Šoškić. A szakértő emlékeztetett arra az elvre is, miszerint a lakosok életszínvonalán elsősorban a termelőerő növelésével és a nemzeti gazdaság versenyképességének előremozdításával levet javítani. De országunk nem ezen az úton jár – fejtette ki álláspontját a szakember.