Észak-koreaiak az ukrajnai háborúban: Putyinnak kapóra jön, de megmozdul Dél-Korea is

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kapóra jönnek az észak-koreai katonák és a hadi felszerelés, valamint a repülőgépek építéséhez használatos magnézium. Ukrajna hírszerzési megállapodást írt alá Dél-Koreával, és dél-koreai fegyvereket kér Varsótól. Miközben a háború globalizálódik – és közelebb hozza a NATO-hoz – Szöult, illetve Tokiót, Ukrajna, valamint Oroszország gondban van, miután mindkét háborúzó fél kifutóban van a legértékesebből: a jól képzett gyalogoskatonából (hivatalosabban: gépkocsizó lövészből), továbbá a nehézfegyverzetből. Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin Észak-Koreában: Ukrajna Dél-Koreát is bevonná / Fotó: AFPUkrajna gyorsuló tempóban veszti el saját és a kurszki megszállt területeket, ezt már a gyakran idézett (az utóbbi időben a kedvezőtlen fejlemények tolmácsolása miatt kevésbé frekventált) ISW amerikai katonai think-tank is megerősíti. Moszkva új hadszíntéri taktikája szerint minikatlanokat alakít ki, amelyekbe néhány száztól néhány ezer ukrán katonáig terjedő alegységeket zárnak körül, számolnak fel.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emiatt is pánikban van. Legújabb célpontjai  a még többé-kevésbé független médiumok, amelyek egyre inkább írnak a civilekről, mint a lövészárkokba szánt töltelékekre való kíméletlen vadászatról. Ukrajna 160 ezer újoncot hívna be, de már nincs annyi hadra fogható ember, aki önként menne.Eközben a német Spiegel a sajtószabadság megsértéséről, Ursula von der Leyen pedig az erősödő – emiatt minden támogatást megérdemlő – ukrán demokráciáról beszél.Putyin Észak-KoreábanDe Oroszország is hasonló cipőben jár. A két Korea lenne az átmeneti megoldás a katonai helyzet további romlása ellen? Északról a szöuliak szerint minimum háromezer katona menne Oroszországba (vagy már ott is van), vélhetően az ukrajnai frontokra, dél-Korea pedig közvetlen fegyverszállításokat fontolgat Ukrajnának és – egyelőre első lépésként – odaküldte embereit. Kijevben Zelenszkij jelenlétében hírszerzési együttműködési megállapodást írtak alá.Vlagyimir Putyin továbbra is fenn akarja tartani a látszatot, hogy itt nem háborúról, hanem „csak” egy különleges hadműveletről van szó – nincs szükség hadiállapotra, általános mozgósításra, inkább külföldről hozatna zsoldosokat. Noha az orosz elnök a háború kezdete óta nemigen mozdul ki külföldre, Észak-Koreába mégis elment. Erre több oka is volt. A közvetlen, vélhető a tüzérségi lőszer- és rakétahiány. Távlatokban pedig Észak-Korea nem elhanyagolható katonai ereje, nukleáris fegyverzete értékes pillér lehet a kelet-nyugati szembenállás katonai izomvillantásaiban. Emellett Észak-Korea ugyanazokat a tüzérségi (harckocsilöveg) kalibereket használja, mint Oroszország (100, 122, 125, 130, 152 milliméter). Sőt, ugyanazokat a fegyvertípusokat rendszeresítette: például a Songun-915 általános harckocsi (MBT) a Szovjetunióban/Oroszországban kifejlesztett, gyártott 2A46-os típusjelű, 125 mm űrméretű löveggel van felszerelve. Ugyanolyannal, mint a legtöbb modern oroszországi, Ukrajnában is bevetett harckocsi. De az idén bemutatott, legújabb, Csonma-2 észak-koreai harckocsinak is 125 mm-es sima csövű lövege van, amely az armyrecognition.com katonai szaklap szerint megegyezik a 2A46-ossal. Putyin észak-koreai útjában a gazdasági érdek is szerepet játszhatott. Például Észak-Koreában jelentős magnézium tartalékok vannak. Ezt a könnyű fémet ötvözetként a katonai repülőgépek készítésénél használják fel nagy mennyiségben. A magnézium katonailag olyannyira jelentős, hogy a nagyhatalmak közül az Egyesült Államok nem közöl statisztikai adatot az előállított fém mennyiségéről – miközben mind a ranglistán második Moszkva, mind a világelső Peking közzétesz ezzel kapcsolatos adatokat.  .