Európa búcsút mondhat a kazah uránnak, ha folytatódik az ukrajnai háború

A világ legnagyobb nukleárisfűtőanyag-exportőre szerint a szankciók megnehezítik a kereskedelmet. Kazahsztán pedig emiatt az Európai Unió helyett inkább Kínába és Oroszországba szállítaná a kitermelt uránt. A Kazatomprom vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő szankciók miatt a világ legnagyobb urántermelője egyre nehezebben tudja ellátni az Európai Uniót és más nyugati országokat, így inkább Kelet felé folytatná a szállításokat.Európa búcsút mondhat a kazah uránnak, ha folytatódik az ukrajnai háború / Fotó: AFPMeirzsan Juszupov, a kazah állami bányavállalat vezetője szerint a háború okozta szankciók megakadályozzák a nyugati közművek stabil ellátását, mivel azok a független országokat is büntetik.Sokkal könnyebb számunkra, ha a termelésük nagy részét inkább ázsiai partnereinknek adjuk el. Kereslet ott is van, és akkor nem kell tartanunk attól, hogy megsértjük a legújabb nyugati szankciókat – nyilatkozta a Kazatomprom vezérigazgatója a Financial Timesnak.Az asztanai székhelyű bányavállalat, melynek 75 százalékát a kazah állam birtokolja, szeretné megtartani változatos ügyfélkörét, amelybe amerikai és európai közműszolgáltatók is beletartoznak, annak ellenére, hogy a szankciók kockázata miatt a nyersanyag szállítása a hagyományos, olcsóbb, Szentpéterváron át vezető útvonalon már nem jöhet szóba.A londoni tőzsdén is jegyzett Kazatomprom alternatív útvonalat próbált létrehozni, hogy az anyagot a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és a Fekete-tengeren keresztül szállítsa, ám ez magasabb költségekkel járna.Oroszország potenciális befolyása közép-ázsiai szomszédjára azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a nyugati közműszolgáltatók és ipari partnerek számára. A Roszatom, Oroszország nukleáris monopóliuma a Kazatomprom 14 lelőhelye közül ötben rendelkezik részesedéssel – e megállapodások értelmében az ország termelésének 20 százalékát kapja.Jelentősen átalakulhat a nemzetközi piac. Kazahsztán kénytelen Oroszország és Kína felé fordulni, emiatt pedig a Nyugatnak végre ki kell alakítania a saját önellátását – mondta Leigh Curyer, a NexGen Energy vezérigazgatója, amely egy nagy uránbányászati projektet fejleszt Kanadában.Szerinte a kihívást az is fokozza, hogy Oroszország és Kína világszinten vezető szerepet tölt be az új atomerőművek építésében. A Kazatomprom legutóbbi éves jelentése szerint az ellenőrzése alatt álló urán 49 százalékát az ázsiai piacra, 32 százalékát Európába és 19 százalékát az amerikai piacra küldte. Valószínű, hogy ezek az arányok tovább fognak zsugorodni az EU és az USA kárára.