Európában a védelmi kiadások duplázására lenne szükség

Az orosz–ukrán háború, valamint Trump elnök fenyegetései nyomán Európa rádöbbent, hogy magára maradhat a NATO-ban. Egy friss elemzés szerint a védelmi kiadások duplázására lenne szükség. A Bloomberg Intelligence (BI) jelentése szerint a legnagyobb európai országoknak a védelmi kiadások duplázására lenne szüksége ahhoz, hogy az orosz–ukrán háború és Trump elnök fenyegetései nyomán megerősítsék hadiiparukat. Rheinmetall-harckocsi Lengyelországban – a védelmi kiadások duplázására lenne szükség / Fotó: Karolis KavolelisAz Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 15 legnagyobb európai tagjának akár évi 340 milliárd dollárral 720 milliárd dollárra kellene növelnie katonai beruházásait – írták a BI elemzői. A megválasztott amerikai elnök kampányában kijelentette, hogy Washington átgondolja Európával fenntartott biztonsági kapcsolatait, ha az öreg kontinens nem hajlandó többet költeni védelemre. Egy Trump első ciklusában tartott NATO-csúcstalálkozón pedig az elnök azzal fenyegetőzött, hogy kilép a katonai szövetségből, ha a szövetségesek nem növelik a kiadásokat.  Az orosz agresszió már eddig is ösztönözte a védelmi kiadások növelését Európában– írja a Bloomberg. „Többre lehet azonban szükség Ukrajna támogatásához, Moszkva széleskörűen agresszív regionális magatartásának ellensúlyozásához és a Kínával való elmélyülő stratégiai verseny kezeléséhez” – teszik hozzá az elemzők. Lassú agónia – a védelmi kiadások növelése segíthetMario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke nemrégiben „lassú agóniára” figyelmeztetett az Európai Unióban, ha a tagállamok nem lépnek gyorsan a régió termelékenységének további beruházásokkal történő növelése érdekében. Szerinte Európának bővítenie kell ipari kapacitását a védelemben, hogy a régió alapvető értékei ne tűnjenek el.A jelentés szerint Európának sürgősen szüksége van harckocsikra, tüzérségi lövegekre és gyalogsági harcjárművekre szárazföldi erői számára, valamint támogató repülőgépekre, például tankerekre, teherszállító és vadászgépekre. Az elemzők szerint a megnövekedett kiadásokból profitálhatnak a védelmi ipar nagyvállalatai, például a Leonardo, az Airbus, a BAE Systems, a Rolls-Royce vagy a Rheinmetall.A hidegháború vége óta eltelt évtizedek alulfinanszírozottsága után az ilyen mértékű újrafegyverkezés több mint tíz évig is eltarthat a kontinensen, mivel a repülőgépipar és a védelmi ellátási láncok már most is túlterheltek.    .