Európai Számvevőszék: a helyreállítási alap valószínűleg nem olyan zöld, mint ahogy állítják

Nem egyértelmű, hogy az uniós helyreállítási alap miként járul hozzá az éghajlatpolitikai fellépéshez és a zöldátálláshoz, ugyanis hiányosságok mutatkoznak az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célok, a tényleges kiadásokról való beszámolás, valamint egyes zöld minősítésű projektek környezetbarát jellege terén - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán. Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), a világjárvány utáni helyreállítást segítő uniós alap egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon Európa éghajlatpolitikai céljaihoz és a zöld átálláshoz az uniós tagállamokban. Tájékoztattak: az uniós kiadások más, korábbi formáitól eltérően az RRF forrásait az elért mérföldkövek és célértékek, nem pedig a tényleges kiadások alapján folyósítják. Más hiányosságok mellett a számvevők megállapították, hogy ez a finanszírozási modell és az RRF végrehajtásának viszonylag rövid időkerete kétségessé teszi, hogy az éghajlat-politikai fellépésre előirányzott összegek ténylegesen hozzá fognak-e járulni ehhez a célkitűzéshez. Megjegyezték, az alap forrásain belül az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre elkülönített kiadásokat akár 34,5 milliárd euróval is túlbecsülhették. Amellett, hogy számos tagállami intézkedés nem egyértelműen besorolható a vonatkozó kritériumrendszerbe, egyes zöldnek jelölt projektek nem kapcsolhatók közvetlenül a zöldátálláshoz. Az ilyen esetek elkerülése érdekében az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó projekteket a jövőben részletesebben és pontosabban szükséges értékelni – javasolták.