Évtizedek óta most a legerősebb Izrael geopolitikai helyzete a Közel-Keleten, de ezért jelentős árat kellett fizetnie a zsidó államnak

2024. december 8-án, a késő ősszel meginduló ellenzéki offenzíva hatására, Szíriában összeomlott az Aszad-rezsim. A gyors lefolyású eseményeknek számos geopolitikai vonzata van. Veszélybe kerültek például Oroszország és Irán pozíciói a közel-keleti országban. A nyugati hatalmak azonban – szintén ennek hatására – elkezdték fontolgatni a nyitást, annak ellenére, hogy a HTS néven ismert, korábban az al-Kaida részeként működő, Mozgalom Szíria Felszabadításáért elnevezésű iszlamista milícia lett az ország ura. Arról, hogy kik ők, mit akarnak, itt írtunk részletesen, most azonban az események geopolitikai vonzatáról lesz szó, annak is egy specifikus mozzanatáról. Bassár el-Aszad elmozdítására ugyanis nemcsak Irán, Oroszország, az EU, vagy az USA reagált, de természetesen Izrael is. A zsidó állam Szíria közvetlen szomszédja, a két ország hivatalosan még mindig háborúban áll egymással. Izrael pedig az 1960-as évek óta megszállás alatt tartja a Golán-fennsíkot, amely korábban szíriai terület volt. A rezsim bukásának hírére Izrael úgy érezte, hogy veszélyes lehet, ha a szír állam hadseregének eszközei iszlamista milíciák kezébe kerülnek, illetve az is, ha egy ilyen erők által irányított Szíria szomszédságában találja magát. Éppen ezért az IDF, azaz az Izraeli Védelmi Erők, katonái még aznap benyomultak Szíriába, a Golán-fennsík felől, és megszálltak több szír területet is, egyfajta ütközőzónát alakítva ki. A megszállt zónában van a stratégiai fontosságú Hermon-hegy, ahonnan Damaszkusz is lőhető. Emellett az izraeli légierő csapást mért az Aszad-rezsim által hátrahagyott hadieszközökre:.