Ez is eljött: döbbenetes dolog történt a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Az újév különleges alkalmat hozott a magyar természetvédelem számára: 2025-ben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park, amely hazánk második nemzeti parkjaként alakult meg 1975. január 1-jén. A park az elmúlt fél évszázad során a természeti értékek védelmének, az ökoturizmus fejlesztésének és a környezeti nevelésnek a szimbólumává vált, egyedülálló természeti kincseket és kulturális örökséget őrizve az utókornak. A jubileumi évben számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várják a természetkedvelőket.  A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt. Az akkori Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, Rakonczay Zoltán a Hortobágyi Nemzeti Park alapítása után célul tűzte ki, hogy a Kiskunság egyedülálló természeti és tájtörténeti értékeit is védelem alá helyezze. A park alapítását dr. Tóth Károly erdőmérnök készítette elő, aki később 16 évig igazgatta az intézményt. Az alapításkor a park hat különálló tájegységet foglalt magába: a Tőserdőt és a tiszaugi Holt-Tiszát, a Felső-kiskunsági-pusztát, a Felső-kiskunsági-tavakat, a Fülöpházi-buckavidéket, a Kolon-tavat, a Bócsa-Bugac buckavilágát és homokpusztáit, ami 30 628 hektáros területet ölelt fel. Az elmúlt évtizedek során a park területe tovább bővült. Ma már kilenc különálló tájegységen keresztül biztosít védelmet, 1990-ben az Orgoványi-rétek, 1996-ban a Mikla-puszta és a Peszéradacsi-rétek is a nemzeti parkhoz kerültek. A bővítéseknek köszönhetően több mint 50 000 hektár kiterjedésű, területének kétharmad része bioszféra rezervátum - olvasható az Agrárminisztérium közleményében.