Ez itt a kérdés: miért kellett a jogi csűrcsavar, hogy Horn Gyula kommunista bűnös lehessen?

Ügyes jogi csavarral eszközölte ki három magánszemély a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását Horn Gyula személyéről, kommunista szerepvállalásáról, és érte el végül, hogy az MSZP egykori miniszterelnöke, a kádári pártállam karhatalmistája és későbbi funkcionáriusa nevét ne viselhesse közterület. A Fővárosi Törvényszék mostani döntésével többéves huzavona végére kerülhetett pont – írta meg a Magyar Nemzet, így a fővárosi XIII. kerületben meg kell változtatni a Horn Gyula sétány nevét. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában a bravúr elismerésén túl az volt a fő téma, hogy miért van szükség csűrcsavarokra az Alaptörvény és a jó erkölcs érvényesítéséhez és miért próbálja relativizálni, mentegetni a baloldal Horn Gyula 1956-os, illetve a Kádár-rendszerben, a rendszerváltoztatáskor, majd az 1994-98-as miniszterelnöksége idején elkövetett súlyos bűneit?A műsorban Gulyás István vendégei: Hetzmann Róbert a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Tóth Eszter Zsófia történész voltak. Az Alaptörvény az adásban szóba hozott, a “kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló” átmeneti rendelkezései, melyekben 2011-ben az Országgyűlés elítélte és megnevezte az MSZMP, illetve az MSZP bűneit, többek között ITT érhetőek el. Az Ez itt a kérdésben Varga János Corvin-közi szabadságharcos véleményét is felidézték a gyalázatos névadásról és szoborállításról. Többéves elszántságra és kitartó munkára volt szükség ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék végül kimondja: jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, és hatályon kívül helyezze a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését. A törvényszék ugyanis kimondta, hogy közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A Horn Gyuláról elnevezett sétány története 2022-re nyúlik vissza, amikor a közgyűlés arról döntött, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról a 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren. Hogy Horn Gyula neve végül lekerül a névtáblákról, három elszánt magánszemély érdeme – írta meg a Magyar Nemzet. A közgyűlési vitában a kormánypárti képviselők ugyan hangot adtak aggályuknak, a baloldali többség mégis az elnevezés mellett döntött. És habár az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, azzal kapcsolatban, hogy valaki ilyen személynek minősül-e, kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása bír jogi relevanciával. Az állásfoglalás kérése azonban csak akkor van lehetőség, ha kétség merül fel az illető személy történelmi szerepével kapcsolatban. A baloldali többség – meglehetős cinizmussal – úgy határozott, hogy nincs szükség állásfoglalásra Horn Gyula szerepével kapcsolatban, ezért nem fordultak az MTA-hoz. Mivel a törvényi szabályozás sajátossága miatt a névadó önkormányzaton kívül senki más nem kérhette az MTA állásfoglalását, nem is volt jogi lehetőség a névváltoztatás követelésére. Ezt a jogi akadályt ugrotta át két közgazdász és egy jogász, akik úgy döntöttek, hogy nem hagyják annyiban a dolgot. Egyikük, Felföldi Zoltán politológus (a Magyar Nemzet rendszeres szerzője) korábban elmondta, hogy egy másik törvény alapján civil szervezet sem nevezhető el olyan személyről, akivel kapcsolatban az önkormányzati törvény tiltást fogalmaz meg. Civil szervezet létrehozása esetén azonban az akadémiai állásfoglalás megkérése nem lehetőség, hanem kötelesség. Ezért a magánszemélyek elhatározták, hogy megalapítják a Horn Gyula Emlékére Alapítványt, amihez kötelezően ki kellett kérniük az MTA névhasználati engedélyét. A teljes cikk ITT OLVASHATÓ EL a Magyar Nemzetben.