Ezekkel a módszerekkel lehet felvenni a harcot az árvíz ellen

Idén a szélsőséges időjárás a legnagyobb globális kockázat. Egyre inkább együtt kell élnük az árvízveszéllyel. A Világgazdasági Fórum hatékony innovatív megoldásokat ismertet. A Világgazdasági Fórum legutóbbi globális kockázati jelentésének válaszadói kétharmadrészt a szélsőséges időjárást, köztük az árvízveszélyt jelölték meg 2024 legnagyobb kockázataként. De az olyan innovatív megoldások, mint az úszó otthonok, az árvízvédelmi csatornák, a szivacsvárosok és az AI-alapú árvíz-előrejelzés világszerte segítenek csökkenteni az árvízkockázatokat.Együtt kell élnünk az árvízekkel / Fotó: AFPAz árvizek a világ számos régiójában az élet elkerülhetetlen részévé válnak. Az Öböl-menti országokban és az Egyesült Államokban bekövetkezett súlyos árvizektől az Egyesült Királyságban, Líbiában és Észak-Olaszországban bekövetkezett váratlan áradásokig lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását. Ráadásul, a világ népessége egyre nagyobb arányban érintett. És a tendencia várhatóan felgyorsul a tengerszint emelkedésével. A világ legnagyobb városai, köztük Tokió, New York és Mumbai a tengerpartok közelében találhatók. Ám a Világgazdasági Fórum tanulmánya olyan innovatív megoldásokat és technológiai fejlesztéseket ismertet, amelyek csökkentik a kockázatokat.Úszó házakkal az árvíz ellenAz alacsonyan fekvő területeken az árvizek növekvő veszélyének kezelésére tervezett otthonok úszó pontonszerkezeten ülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a lakások lebegnek, minimalizálva a víz bejutásának kockázatát a lakóterekbe. A Grimshaw brit építésziroda és a holland Concrete Valley gyártó együttműködése az árvíz ellen / Fotó: Grimshaw A tartós, nem korrozív anyagokból, például betonból és üvegből épült lakásokat úgy tervezték, hogy ellenálljanak az árvíznek. Napelemekkel és hőcserélőkkel felszerelve árvizek idején is képesek energiát termelni és fenntartani.Bécs városa 1969-ban alakította ki az Új Dunát, egy 21 kilométer hosszú árvízvédelmi csatornát, amelyet úgy terveztek, hogy megvédje a várost az árvizektől. Az Új-Duna párhuzamosan fut az öreg Dunával, és úgy tervezték, hogy áradások esetén kezelje a felesleges vizet, segítve Bécs védelmét a vízzel kapcsolatos katasztrófák növekvő kockázatától. Normál időjárási körülmények között a csatorna inaktív marad, és amikor az árvizek emelkednek, a gátak aktiválódnak, lehetővé téve az Új-Duna számára, hogy elnyelje a felesleges vizet és enyhítse a fő folyóra nehezedő nyomást.