Ezért módosítja utólag a KSH a statisztikai adatokat

A revíziós politikával, mint fogalommal a legtöbben a történelmi kontextusban találkozhatnak, ugyanakkor ez a kifejezés más, kevéssé ismert jelentéstatalommal is rendelkezik: rendkívül fontos fogalom a statisztika szótárában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre felülvizsgálja a közzétett statisztikáit, becsléseit és az újonnan rendelkezésre álló források, új módszertani előírások vagy előre nem tervezhető események miatt módosítja a korábbi publikációt. Ezt teljesen transzparensen teszi, hiszen az európai és más nemzeti statisztikai hivatalok körében általánosan bevett és elfogadott gyakorlatról van szó, amely a statisztikák minőségének javítását és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözését segíti. Ezek szerint nem pontosak a KSH publikációi? Mikor szükséges revíziót folytatni, és egyáltalán mi értelme a statisztikák utólagos korrekciójának? Mindezekre választ adunk a KSH revíziós politikáját áttekintő cikkünkben. A revízió latin eredetű szó, jelentése: ellenőrzés, felülvizsgálat. A mindennapokban elsősorban történelmi kontextusban találkozhatunk a kifejezéssel, azonban van egy kevésbé ismert, de annál fontosabb jelentése is a statisztikai szaknyelvben. A Központi Statisztikai Hivatal (döntően) előre tervezetten, egy év elején kiadott revíziós naptárt követve vizsgálja felül a korábban közölt statisztikákat, vagy pontosítja a becsléseit. Ennek oka nem a módszertani vagy más szempontból helytelen adatközlés, hanem az európai standardokkal megegyező gyakorlat követése. De miért is van erre szükség?