FDI-trendek a világban – és néhány hazai vonatkozás

A külföldi közvetlen tőkebefektetések (foreign direct investment – FDI) jelentőségét a globális gazdaságban nem szükséges külön részletezni. Nyitott gazdaságként pedig Magyarország különösen nagy mértékben támaszkodik a beáramló közvetlen külföldi tőkeberuházásokra, amelyek a jelenlegi magyar külpolitika sarokkövének számító gazdasági konnektivitás egyik fő dimenzióját jelentik. A magyar gazdaság, és azon belül a hazai beruházásösztönzés külső környezete ugyanakkor számottevő változásokon megy keresztül. A növekvő geopolitikai feszültségektől kezdve az autóipar helyzetén át a digitális és zöldtechnológiák okozta átalakulásig egyre több tényező és folyamat van hatással arra, hogy Magyarország mennyire tud vonzó helyszín maradni a külföldi közvetlen tőkeberuházások számára. FDI-trendek a világban – és néhány hazai vonatkozás / Fotó: Shutterstock Mindenekelőtt érdemes kiemelni, hogy az FDI mérésére vonatkozóan több módszertan is létezik, ezért időnként előállhat az az érdekes helyzet, hogy a különböző szakmai műhelyek által készített statisztikák merőben eltérő képet mutatnak. Ezzel együtt a rendelkezésre álló kimutatások együttesen alkalmasak a rövid, de különösen a hosszú távú trendek beazonosítására. Az egyik ilyen érdekes, hosszú távú folyamat, hogy a globális FDI 2010 óta inkább stagnál, és nem tud lépést tartani a világkereskedelem és a GDP bővülésével, ami pedig a korábbi évtizedekben még jellemző volt. Vagyis a határon átnyúló közvetlen tőkebefektetések lassuló globalizációja közel másfél évtizedes folyamat, amit nem az elmúlt évek válságai és a világgazdaság növekvő töredezettsége váltott ki. Ez az elhúzódó stagnálás azonban nem érintett egyformán minden ágazatot. A 2000-es évek közepétől megfigyelhető, hogy a zöldmezős külföldi tőkeberuházásokon belül a szolgáltatások súlya növekszik, és nem csupán a hagyományos szolgáltató szektorokban, hanem a gyártó iparágakban is. Ennek eredményeként az elmúlt két évtizedben a gyártási tevékenységbe történt beruházások aránya gyakorlatilag megfeleződött világszinten.Az okok között szerepel, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kevesebb fizikai beruházást igénylő, digitális gazdasági tevékenységet a multik kisebb nemzetközi termelési hálózattal is meg tudják valósítani. Mindez megkérdőjelezi a gyártásnak a hagyományos FDI-ra és globális értékláncokra épülő fejlődési modellben betöltött központi szerepét. A Covid-járványt követően a trend felgyorsulni látszott, amit megakasztott a 2023-as év, amikor ismét nőtt a gyártó iparágakba érkező FDI. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a „visszapattanás” átmeneti fluktuációnak vagy trendfordulónak minősül-e.