Felelősségvállalás szabadakaratból

Akkor nem fog a média kultúra- és tudásközvetítő szerepe csorbulni, ha el tudjuk juttatni a következő generációkhoz azokat az értékeket, amelyeket mi fontosnak tartunk - véli Illés Gabriella producer, a TulipánTündér Produkció tulajdonosa, akit új, „Értékteremtő producerek” elnevezésű sorozatunkban elsőként kérdeztünk a média, azon belül is a televíziózás jelenlegi szerepéről. A szakember szerint, az értékteremtés abban rejlik, hogy meg kell találni azokat a csatornákat, amelyeken a meg lehet szólítani fiatalokat is. Az elmúlt húsz év alatt jelentősen megváltozott média szerepe. Hogyan látod, mi ennek az oka?A ’90-es évek elején még csak a közszolgálati televízió létezett, és mindenki azt nézte. Emlékszem, hogy amikor a Magyar Televízió reggeli órákban sugárzott Riporter kerestetik című tehetségkutató vetélkedőjében szerepeltem, az első versenyszám után a trolibuszon megszólítottak, hogy jól szerepeltem, és drukkolnak nekem. De példaként említhetem a rádiót is, ahol szinte mindenki Bochkor Gábor és Boros Lajos Cappuccinoját hallgatta a Danubius Rádióban. Nekik egyébként sokat köszönhettek, mert volt náluk egy közönségszavazás, és kiálltak mellettem, mondván, számukra én szimpatikus vagyok, és szerintük az én képességeim hosszú távon jól jöhetnek a szakmában. Akkor ennyire volt meghatározó, hogy egy 18 éves lány szerepelt a tévében. Majd megjelentek a kereskedelmi televíziók, amelyek egy teljesen más műsorpalettát hoztak. Emlékszem, hogy a Big Brother VIP felelős szerkesztőjeként hogyan tudtuk befolyásolni az műsorban zajló eseményeket akár egy zeneválasztással, akár egy játékfeladvánnyal. A közszolgálati televízióhoz képest ez egy teljesen más típusú műsorformátumot, más típusú szórakoztatást tett lehetővé. Még ennél is nagyobb váltást jelentett az én szakmai pályafutásomban, amikor megjelentek a kábeltelevíziók, hiszen 2013-ban már a TV2 kábelcsatornáinak kreatív vezetőjeként dolgoztam. A nagy médiatortából először csak a köztévé részesült, majd utána elkezdték kisebb szeletekre vágni a kereskedelmi tévék, majd a kábeltévék, és ezzel együtt a piac is szegmentálódott. Aztán megjelentek a streaming platformok, melyek véleményem szerint a legnagyobb vetélytársai a kereskedelmi televízióknak. És nem csupán a saját gyártású vagy a befogadott sorozataik és filmjeik miatt, hanem azért is, mert a kereskedelmi televíziók szigorú műsorrendjével szemben sokkal nagy szabadságot adnak, hiszen ott bármikor megnézhetők a műsorok. Az pedig szintén csak tovább osztja azt a bizonyos képzeletbeli médiatortát, hogy a televíziós csatornák is létrehozták a saját streamingjüket, hiszen ők is készülnek a jövőre. Az internet, illetve a social média térhódításáról pedig még nem is beszéltünk, ami lehetővé teszi, hogy maguk a színészek, művészek, zenészek a saját csatornáikon el tudják juttatni az általuk kívánt közlendőket a nézőiknek. Azt tapasztalom, hogy a művészek többsége nagyon szeretik ezeket a platformokat, mert kontrolláltan azt tudják közölni, amit ők szeretnének.