Finy Petra: Minden rendszer kipécéz magának kváziellenségeket

Azt szerettem volna bemutatni, hogy minden rendszer kipécéz kváziellenségeket, ami által könnyebben tudja irányítani az embereket – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Finy Petra, akinek Ultramarin című regénye 1968 Magyarországán játszódik, a Kádár-rendszer és Közép-Európa akkori valósága is megelevenedik a könyv lapjain, de legfontosabb témája a felnőtté válás. A szerző az interjúban arról is beszélt, hogy „azt is fontos látni, miként manipulálhatja egy elnyomó rendszer, még ha csak hibrid szisztéma is, a különféle családi traumákat. Azokon keresztül hatást gyakorolva ránk, kihasználva érzelmi kiszolgáltatottságunkat, mintha csak báboznának velünk. Kihasználják, hogy egy családot mennyire megnyomorított a fasizmus vagy épp a kommunizmus, és ezekbe a sebekbe szórnak sót. Az ügynöktéma feldolgozásához is mindkét oldal részéről kellene egy nyitottság, hiszen jelenleg jobb- és baloldallal szemben is zsarolási potenciál. Ahogy Ungváry Krisztián is mondta, a teljes szembenézés még nem történt meg, hiányzik a megtisztulás”. Hozzátette, hogy ebben a kötetben viszont nem annyira hangsúlyos a besúgás kérdése, az inkább korábbi regényében, a Kerti szonátában volt. Ettől még persze tény, hogy a rendszer erős hátteret ad az Ultramarinnak, benne a besúgás gyakorlatával vagy a prágai tavasszal. Omega-koncertek, farmernadrág, Coca-Cola. Könnyű azért nosztalgiával fordulni egy olyan kor tárgyi kultúrája és popkulturális jelenségei iránt, amelyet erősen áthatott az elnyomás, a szabadság hiánya. De a fridzsiderszocializmust nem is említhetjük egy lapon a keményebb diktatúrákkal. Mennyire nehéz egyensúlyozni a kor megítélését illetően a végletek között? Finy Petra erre válaszul elmondta, nem retró regényt szeretett volna írni. Persze óhatatlanul szóba kerültek a különféle hatvanas évekbeli albumok, az Ifjúsági Park, meg az éppen divatos együttesek. Ő viszont inkább a karakterekre koncentrált, a történet lelki és erkölcsi magjára, amit kortól függetlennek tekintett. – Persze olvasható ’68-as regényként is, de valójában akár most is megeshetett volna a bemutatott öt fiatallal ugyanez. Fiatalnak lenni most is nagyon hasonló, mint akkor volt: egyszerre gyönyörű és nehéz, ahogy Szabó T. Anna mondja a kötet másik ajánlójában. A nagylányom, aki 18 éves, olvasott részleteket a könyvemből, és azt mondta: „Anya, ez akár most is megtörténhetett volna, ilyeneket ma is csinálnak a gyerekek” – mesélte Finy Petra. A teljes interjúból kiderül:• 1978-as születésűként nem élhette át az akkori időket. Közel érzi magához mégis?• Mit gondol a mai ’68-ellenes hangokról?• Mennyire nehéz ma a dolgunk, amikor a Kádár-rendszerről pontos képet akarunk festeni?A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 30-ig kapható 2024/43. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Címkék: irodalom, regény, Kádár-rendszer, 1968, prágai tavasz, kádárizmus, Gárdos Péter, Finy Petra, 21. Század Kiadó, Ultramarin, Gyepes Judit, A Pál utcai fiúk.