GEOrgPOLITIKA – Litvánia már a háborúra készül

Oroszországot nem csak az ukrajnai háború óta tekintik fenyegetésnek a balti államokban. Litvániában a civilek most dróntanfolyamokon vesznek részt, hogy felkészüljenek az esetleges támadások elhárítására. A háborús hisztéria a balti államokban a legerősebb. Az észtek már gyalogsági aknák telepítésén is gondolkodnak az orosz határon. Ehhez azonban ki kell lépniük az „ottawai egyezményből”, amely tiltja a gyalogsági aknák használatát. Szürke reggel van vidéken, jó egy órányira a fővárostól, Vilniustól: egy dróntanfolyam résztvevői egy sáros kavicsgödörben állnak négy fokos hőmérsékletben és szitáló esőben. A rossz idő azonban senkit sem riaszt el. Mindenki rendkívül motiváltan és időben jelent meg a kiképzésre.  „A legjobbat kell feltételeznem, és fel kell készülnöm a legrosszabbra” – mondja Saulius, az egyik résztvevő, miközben drónját felrepteti. A drónok központi szerepet játszanak a modern hadviselésben – amint azt az ukrajnai konfliktus nap mint nap bizonyítja. A litván védelmi minisztérium úgy döntött, hogy évente 1000 embert képez ki országszerte, hogy azok képesek legyenek a drónok irányítására. Ha Oroszország a balti államokat is megtámadná, fel akarnak készülni.   A résztvevők egyetlen hétvége alatt elméletet és gyakorlatot tanulnak. A tanfolyamok ingyenesek, és a kereslet óriási. Minden résztvevő beleegyezik, hogy adatait a védelmi minisztérium tárolja, hogy vészhelyzet esetén gyorsan mozgósítani lehessen őket. „Háború esetén ezeket az adatokat aztán továbbítják a litván hadsereg hadkiegészítő parancsnokságainak az egész országban” – mondja Gintaras Bagdonas a vilniusi katonai akadémiáról. Mások kétkezi munkával segítenek az ukránok katonáknak. A fővárosban, Vilniusban a háború kezdete óta önkéntesek álcahálókat készítenek az ukrán katonák számára. Esténként munka után az önkéntesek egy bevásárlóközpontban kötik össze a szövetcsíkokat a hatalmas hálókba. Már 70 000 négyzetmétert csomóztak és már közel 1000 hálót szállítottak a frontra. Tinédzserként a Szovjetuniótól való függetlenségünkért harcoltam. Most nem tudok csak állni és nézni – magyarázza Ramunė, az egyik segítő.   A hálókba üdvözlő üzeneteket csomagoltak: vízfestékkel festett gyermekképeket, litván és ukrán zászlóval és nagy szívvel. „Ezek a képek szeretetteljes üdvözletek, hogy a katonák tudják, hogy fontosak nekünk” – mondja Ramunė.  A litvániai emberek egyértelműen érzik a konfliktus közelségét. Sokan attól tartanak, hogy Oroszország ukrajnai katonai sikere Litvániát is veszélybe sodorhatja. Éppen ezért sokaknak segít az országban, hogy bekapcsolódjanak.   Észtország fontolóra veszi az Oroszországgal közös határon történő aknamezők telepítésének lehetőségét. Amint arról a „Dasfazit” hírportál beszámol, ezt a parlament nemzetvédelmi bizottságának helyettes vezetője, Leo Kunnas tartalékos alezredes jelentette ki. Ez különösen gyalogsági és páncéltörő aknák telepítésére vonatkozik. Kunnas szerint az Orosz Föderációval közös határon három feltételnek kell teljesülnie a védelmi létesítmények kiépítéséhez. Először is, pótolni kell a hadianyag és akna készleteket, amelyeket Ukrajnának adtunk – mondta Kunnas. Véleménye szerint a következő lépésnek annak kellene lennie, hogy valamennyi balti ország felmondja a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ottawai egyezményt. Harmadszor, Kunnas szerint Észtországnak el kellene kezdenie saját katonai robbanóanyagok gyártását, amelyeket páncéltörő, gyalogsági, aknamentesítő és tüzérségi lövedékekhez lehetne használni. A gyalogsági akna az egyik legaljasabb fegyver, mivel nagyon súlyos csonkolásos sérüléseket okoz. Az USA a napokban adott át gyalogsági aknákat az ukrán hadseregnek, hogy ezeket a fronton bevethessék.  Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis.