GKI: a CSOK inkább ártott, mint használt, felnyomta az építőanyagok és ingatlanok árát

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatásait vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató. A CSOK a kormányzat legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni. A 2015 júliusában indult program részeként nyújtott támogatás jellemzően új/használt lakóingatlan vásárlásra volt felhasználható, s többször kibővítették. 2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni. (A GKI megjegyzi, azért csak eddig, mert kormány 2019 júliusában vezette be a babaváró kötvényt, amelyben Kapitány Balázs demográfus számításai szerint 250 ezer család mintegy 2350 milliárd forint támogatásban részesült, ami elnyomja a CSOK hatását.) Mint az ábrán is látszik, a születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg. Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembevéve, hogy Magyarország (2,1%) majdnem másfélszer annyit költ GDP-arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5%), a hazai programok eredményei gyengék. Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a CSOK nem érte el. A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások – állapítja meg a GKI. Ezt a kormány is kezdi mára belátni. (Itt Rogán Antal Tranziton tartott előadására utaltak, amelyben elhangzott: „az elsődleges cél az, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el.”).