Gyengülő oktatási teljesítmény, egyre növekvő lemorzsolódás

Egy év alatt szinte megduplázódott azoknak az intézményeknek a száma, ahol átfogó vizsgálatokra volt szükség a gyenge eredmények és a magas tanulói lemorzsolódás miatt. A Népszava az Oktatási Hivataltól (OH) megtudta: a komplex ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania, ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során; ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor; ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál; ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására. Az OH adatai szerint azoknak az intézményeknek a száma, ahol ellenőrzésekre kellett sort keríteni, egy év alatt majdnem a duplájára nőtt. Az OH közlése szerint a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben, a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés. A komplex ellenőrzések elindítását korábban több szakértő és szakmai szervezet kritizálta, elsősorban azért, mert az oktatásirányítás az intézményekre hárítja a problémák megoldását: az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, miközben az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain. A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint  a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 11,6 százalék volt tavaly, amely a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. Emellett a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is magas, az OH adatai szerint a 2023/2024-es tanév második félévében 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének, és ez a szám nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait.