Gyuricza Csaba: holtpontra jutott a magyar vetőmagágazat

Eljött az idő az összefogásra, mert az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy konszolidálhassuk a magyar vetőmagágazatot - mondta az Agrárszektornak Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. A szakember beszélt arról is, hogy bár a magyar vetőmag-előállítás nemzetközileg is elismert, az ágazat eredménye nem itthon realizálódik, ahogy a magyar gazdák 75 százaléka sem hazai nemesítésű vetőmagokat használ már. Ezen sürgősen változtatni kell, fejtette ki a MATE rektora, aki azt is elmondta, milyen kihívások és lehetőségek vannak a hazai és a globális vetőmag-ágazatban, milyen új technológiák segíthetik az ágazat fellendülését. Emellett szó esett arról is, miért rendezte meg a MATE novemberben az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferenciát és milyen tapasztalatokat, eredményeket hozott az esemény. A hazai vetőmagtermesztés, mindig is nemzetközileg jegyzett színvonalú volt, hiszen a világ első öt vetőmag-előállítója, exportőre között tartottak számon bennünket. Ez azonban mára már nem igaz. A globális felmelegedés és az orosz-ukrán konfliktus hatására a hazai előállítás megközelítőleg 60%-al csökkent. Ugyanakkor a magyar vetőmagágazat jelenlegi helyzete nem választható el az elmúlt évtizedekben lezajlott nemzetközi folyamatoktól. A hazai vetőmaggal foglalkozó intézeteink versenytársai, olyan multinacionális társaságok, amelyeknek az erőforrásai teljes országokéval vetekszenek. Ezek a nemzetközi cégek globális összefogások, integrációs folyamatok eredményeképp jöttek létre, míg az ágazat hazai szereplői tekintetében ezek a mintázatok egyáltalán nem voltak megfigyelhetők. A rendszerváltást követően a hazai cégeket érintő ágazati struktúrából hiányzott az integráció, a tőkefelhalmozás és a versenyképes piacorientált termékfejlesztés is.