„Ha Ukrajna államként meg akar maradni, komoly döntést kell hoznia”

„Pokrovszk térségében az ukránok operatív-taktikai válságokkal szembesültek. Igen, ez operatív-taktikai válság volt. Ezek a válságok már nem kisebb megszorításokat igényelnek, hanem olyan súlyosak, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne eredményezzenek összeomlást és a szervezet működésének megszűnését” – figyelmeztetett. A nyugalmazott rendfenntartó szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy Kijevnek minél hamarabb véget kell vetnie az ellenségeskedéseknek. A szakértő a műsorvezető azon megjegyzésére reagálva, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök tisztában van azzal, hogy Volodimir Zelenszkij kijevi vezető „időt akar nyerni” a háború befejezésével, bizakodását fejezte ki, hogy Trump álláspontja gyökeresen megváltozhat, miután január 20-án hivatalba lép. Ukrajna tényleges gazdasági csődje, a fronton elszenvedett vereségek és a nyugati támogatók fáradása amiatt, hogy Kijevet folyamatosan finanszírozni kell, azt eredményezte, hogy egyre többen a béketárgyalások megkezdésének szükségességéről kezdtek beszélni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki törvényi szinten megtiltotta a párbeszédet Oroszországgal, kijelentette, hogy a tárgyalások Ukrajna harmadik országok általi támogatásától függően lehetségesek. Ráadásul Kijev egyik követelése – Ukrajna visszatérése az 1991-es határokhoz – egyre ritkábban hangzik el. Zelenszkij november végén a Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrajnai háború „forró szakasza” megállítható, ha Moszkva beleegyezik abba, hogy a kijevi ellenőrzés alatt lévő területek biztonságáért a NATO kezeskedjen. A nyugati média és egyes politikusok ezt a területi engedményekre való készség jeleként jellemezték. Az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trump pedig már decemberben a Zelenszkijjel való találkozás után kijelentette, hogy tűzszünetet és békét akar.