Hajdúdorog is befogja a régió gazdaságát repítő szelet

Több újdonságot is tartalmaz a kisváros fejlesztése a következő években. – Az előző ciklus első harmadában két önkormányzati ciklus, azaz egy évtized fejlesztési elképzeléseit fogadta el a hajdúdorogi önkormányzat képviselő-testülete. Azzal együtt ez a „sorvezetője” a város szépítésének, építésének – természetesen alkalmazkodunk környezetünk változásaihoz. Az időközben felbukkanó lehetőségeket beépítjük a programba. Tartani kívánjuk az előző önkormányzati ciklusban felvett lendületet, hiszen az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztések nagy és gyors változásokat eredményeztek településünk életében – válaszolta a Cívishír Hajdúdorog következő ötéves fejlődéséről érdeklődő kérdésére Horváth Zoltán, az észak-hajdúsági kisváros polgármestere. – A látványos folytatásra jó esélyünk van, mert az asztalunkon több nyertes pályázat is fekszik, amelyek a TOP Pluszos forrásokból megvalósításra várnak. Ezek között van a piactér felújítása, továbbá a belterületi utak rendbetétele. Ez utóbbira van 250 millió forintunk, ebből – a közlekedési viszonyokat is figyelembe véve – újraaszfaltozzuk a gyenge műszaki állapotban lévő útjainkat. Az élhető települések kategóriában kiírt pályázaton elnyert 400 millió forintból a városközpontot modernizáljuk. A két közparkunkat teljesen felújítjuk, új parkolókat alakítunk ki, csapadékvíz-elvezető rendszert építünk, valamint az ottani rossz esti fényviszonyok miatt külön megvilágítást kap a Böszörményi úti kerékpárút. Ez utóbbira egy jövőbe mutató, úgynevezett okosmegoldást választottunk; a fényforrásoknak lesz egy alapállapota, a mozgást érzékelve pedig erősödik a lámpák fénye. A TOP Pluszban várjuk az újabb pályázatok megjelenését. Jók az esélyeink az országhatáron átívelő ROHU programban – a meglévő gyógyvizünkkel szeretnénk fűteni több középületet. Ez jelentős megtakarítást eredményezne a rezsiköltségek terén. Mivel a geotermális energia is véges, első körben a középületeket szeretnénk csatlakoztatni az új fűtési rendszerhez, majd a lehetőségek és a tapasztalatok figyelembevételével a nem önkormányzati tulajdonú, nagyobb épületeket, például társasházakat is be lehet vonni. A kertes házak rákötése nem biztos, hogy gazdaságos vagy technikailag megoldható lenne – sorolta a tervezett beruházásokat Horváth Zoltán, majd egy újabb kérdéssel egy kiemelt fontosságú cél, a fiatalok városban tartására, a lakosságszám növelésére tértünk át.