Harapófogóba került a felemelkedő nagyhatalom: ebből nehéz lesz kimászni

A közel-keleti konfliktusok esetében többnyire a hagyományos nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – nevei merülnek fel, mint potenciális rendteremtő, vagy az események alakulásában leginkább érdekelt globális tényezők. A felsorolásból viszont szinte minden alkalommal kimarad a térséggel a legközelebbi és hosszú történelmi kapcsolatot ápoló India. A felemelkedő nagyhatalom számára kihívást jelent a téma, mivel egyszerre szembesülnek bel- és külpolitikai dilemmákkal, kényes egyensúlyi helyzetet kell teremtenie a kormányzatnak. India történelmi szempontból az egyik legfontosabb hatalom a Közel-Kelet közvetlen közelében. A két térséget összeköti az Indiai-óceán, amelyen keresztül már az első ismert civilizációk között megindult a kereskedelem, akkor Mezopotámia aktív kapcsolatot tartott fenn az Indus-völgyében élőkkel. A gyakorlat aztán évezredeken keresztül fennmaradt, szoros interakciók jellemezték a két térség viszonyát. Az állandó érintkezés a kereskedelmen túl a kultúra, a nyelv és a technológia cseréjét is elősegítette. Hozzájárult a kölcsönösen baráti hozzáálláshoz, hogy a közelmúltban mindkét régió brit befolyás alatt állt, az azonos traumákban pedig partnerre találtak egymásban. Bár minden logikus érv az lett volna, hogy India és a Közel-Kelet szoros együttműködéseket alakítson ki egymással, ez a közelmúltig elmaradt. Ebben a politikai mulasztás mellett az is szerepet játszott, hogy India egyszerűen nem volt olyan helyzetben, hogy érvényesítse a lehetőségeit.