Hasít az agrárexport, a miniszter szerint már látszik a fejlesztések hatása

Célt értek a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítására tett intézkedések és megvalósult fejlesztések, tovább bővült, és 6,4 százalékkal haladta meg az agrárexport az év első felében a tavalyi értéket – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán A kormány stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, ezért az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást – emlékeztetett Nagy István. Mint mondta, így megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható támogatások mennyisége. Ugyancsak ezzel a céllal valósítja meg a kormány 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot. Ennek köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttünk állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, közel 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására fejtette ki.Az élelmiszeripari fejlesztések egyaránt érintik a kis- és nagyüzemeket / Fotó: Sóki Tamás/MTIA tárcavezető nélkülözhetetlennek nevezte, hogy a legkisebb gazdák is léphessenek egyet előre. Az ő támogatásukat szolgálta a kisüzemek fejlesztése pályázat. Ennek révén az érintettek több mint 55 milliárd forintban részesültek – tette hozzá.A miniszter szerint az agrárium számára elkülönített fejlesztési források hasznosulása már most látszik. Az idei év első hét hónapjában az agrárexport elérte a 8,17 milliárd eurót, ezzel 494 millió euróval, azaz 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez a folyamat összhangban van azzal is, hogy ugyanezen időszakban az élelmiszeripar exportértékesítése 7 százalékkal növekedett. Élénkül a húspiac: több sertés és baromfi ment vágóhídra, kilőtt az export isMarhából és juhból kevesebbet, sertésből és baromfiból pedig többet vágtak le idén az első fél évben a hazai vágóhidakon, mint egy évvel korábban. A sertéspiacon nemcsak a vágásszám, hanem az állomány is érzékelhetően nőtt.Magyarország első öt legnagyobb kiviteli piaca Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, együttes részesedésük az agrárexportból meghaladta az 54 százalékot. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy kedvezően változott a kivitel szerkezete, ugyanis a feldolgozott termékek aránya 2023-ra 62-ről 74,2 százalékra növekedett, az alapanyagexport aránya pedig 25,8 százalékra csökkent.Nagy István úgy véli, ezekből az adatokból is jól látszik, hogy erős agrárium nélkül nem erősödhet meg a nemzetgazdaság sem. A mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó megújításának köszönhetően pedig tovább fokozódhat a gazdák és az egész ország versenyképessége.