Hirdessen a tévékben, 
ezzel is a hazai gazdaságot védjük!

A legtöbbet fogyasztott médiatípus még mindig a televízió. Napi hírek, sport, szórakoztató műsorok, és a magyar kultúra közvetítője is. Éppen ezért a hazai kultúra nincs meg a televízió nélkül. A műsorok viszont pénzbe kerülnek, és az előfizetői díjak azt csak részben fedezik. Szükség van a hazai hirdetőkre is. Tehát Az a pénz, amit a hirdetők a globálisoknál költenek el, az nem „csak” a magyar közönség kulturális életét deformálja, de a gazdaságból is kimegy, és nem tér vissza. Így kérem a hirdetőket költéseikkel segítsenek a magyar kultúra és tájékoztatás, a hazai szórakoztatás fennmaradásában és ezáltal az identitásunk megőrzésében. Kérem, olvassátok el Kosaras Klaudiával készített interjúnkat. Csermely Ákos: A magyarországi lineáris tévénézési idő nemzetközi összevetésben is igen magas – ez közép vagy hosszú távon is fennmaradhat? (Mi ennek a fő oka?)Kosaras Klaudia: Az Egta adatokat vizsgálva valóban azt látjuk, hogy Magyarország a lineáris TV nézésre fordított idő tekintetében - közel négy és fél órával - az ötödik helyen szerepel az uniós országok között. Ennek két fő oka van. Az egyik a korfában keresendő: a magyar lakosság több, mint 40%-a ötven év fölötti, és minél idősebbek az emberek, annál nehezebben változnak a fogyasztási és a tévénézési szokásai. Emellett fontos szerepe van a hazai gazdasági, társadalmi és szociális környezetnek is – ami várhatóan még sokáig így is marad. Ebből adódóan a streaming rezsi sem emelkedhet a végtelenségig, ez 2023-ban a GKID kutatása szerint 5 418 Ft volt, miközben a lineáris TV előfizetések ára relatív olcsó.A Nielsen által mért tévékészülék nézési időben az elmúlt években körülbelül ötödére nőtt az „other” kategória, ami főként streaming és gameing – hogyan áll ennek növekedése? Látható az „other” kategóriában eltérés a tévék és/vagy a saleshouse-ok portfoliója szerint?Kosaras Klaudia: Az utóbbi években, különösen a Covid évei alatt az „other” képernyőfogyasztás megugrott, sőt, 2019-hez képest duplázódott. Ugyanakkor a növekedés üteme az utóbbi két évben lassulni látszik. Folyamatosan elemezzük ezeket az adatokat is, és úgy tűnik, hogy valahol a „korai többség” és a „késői többség” szakaszok környékén járhatunk, vagyis a „lemaradók” fázis még biztosan előttünk áll, és de talán ebből is adódik a lassulás. Érdekes módon az Atmedia portfóliót szinte nem, vagy minimálisan érintette ez a fajta eltolódás az „other” felé.A tévés inventory után igen nagy a kereslet, a műsoridő törvényileg 20%-os maximuma körül alakul. Lehetne az inventory szűkítésével a reklámzajt csökkentve a hatékonyságot növelni?Kosaras Klaudia: Közel vagyunk a törvényben szabályozott idősávok maximális kihasználásához, és vannak olyan órák bizonyos csatornákon, amikor a kereskedelmi másodpercarány szignifikánsan 20% fölött van. Ebből a szempontból mi nagyon vigyázunk az Atmedia portfólióra! Amikor van lehetőségünk reklámidőt zárunk, hiszen a túl sok reklám kontraproduktív lehet és elfordíthatja a nézőket. Valamint minél kisebb a reklámzaj, annál nagyobb a kampányhatás, vagyis a szállítási biztonság mellet a minőséget is szem előtt tartjuk.