Hoppá, hoppá: nem elégedettek Brüsszelben Donald Tuskék korrupció elleni “küzdelmével” 

Az Európa Tanács szerdán közzétette jelentésében “összességében elégtelennek” ítélte Lengyelország erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, és felszólította az országot, hogy nyújtson jobb teljesítményt ezen a területen.A strasbourgi székhelyű szervezet korrupcióellenes szakértői csoportja (GRECO) jelentésében azt értékelte, hogy Lengyelország megfelelt-e a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében a korrupció megelőzésére, valamint a 2016-2018-as igazságügyi reformokra vonatkozó ajánlásoknak. A szakértők szerint azonban Lengyelország a 22 ajánlásból mindössze nyolcat hajtott végre teljes mértékben, kilenc ajánlást csak részben, míg ötöt továbbra sem valósított meg. A jelentés kiemeli, hogy Lengyelország a parlamenti képviselőkre vonatkozó ajánlások végrehajtásában egyáltalán nem ért el előrelépést a legutóbbi, 2023-ban készült GRECO-jelentés óta. Ezek az ajánlások többek között a képviselők számára nyújtandó iránymutatásokat érintik az összeférhetetlenségről, az ajándékok és juttatások elfogadásáról, valamint a vagyonnyilatkozatokról. Az Európa Tanács felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországnak etikai és magatartási normákat kell bevezetnie a szenátorok számára, pontos mechanizmust kell kialakítania, amely lehetővé teszi a képviselők számára az esetleges összeférhetetlenségek bejelentését, valamint javítania kell azokat a nyomonkövetési mechanizmusokat, amelyekkel a korrupcióellenes előírások betartását ellenőrzik. Az ügyészekkel kapcsolatban a jelentés üdvözli egy bizottság létrehozását, amely a nemzeti ügyészi tanács munkáját segíti az etikai alapelvek betartásának biztosításában. Az ügyészek számára etikai és integritási képzéseket tartanak, de a GRECO szerint ezeket ki kell egészíteni szakszerű tanácsadással, valamint az ügyészi vagyonnyilatkozatok alaposabb vizsgálatával. A GRECO, amely idén látogatást tesz Lengyelországban, arra kéri Varsót, hogy november végéig nyújtson be jelentést az elért előrehaladásról. Ez a legújabb jelentés már csak annak tükrében is érdekes, hogy tavaly májusban az Európai Bizottság elnöke bejelentette: Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért le kívánja zárni hetes cikkely szerinti eljárást. Ennek oka akkor az volt, hogy a lengyelek beléptek az Európai Ügyészségbe, valamint egy kilenc pontból álló akciótervet is letettek az asztalra, hogy milyen lépésekkel készülnek a jogállamiság helyreállítása érdekében. Lengyelország esetében tehát a hetes cikkely szerinti eljárást egy kilencpontos akciótervvel kapcsolatos első intézkedés-kezdeményre teljes egészében leállították, míg Magyarország esetében szükségesnek látták a 2023. májusában az Országgyűlés által elfogadott, végrehajtott igazságügyi reformot hét hónapon keresztül vizsgálni, és tisztázó kérdések sorát kiküldeni a legapróbb részletekkel kapcsolatban is. Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök párttársa a fejleményeket úgy kommentálta: A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára. Több mint hat év után úgy gondoljuk, hogy a 7(1)-es cikkely szerinti eljárást le lehet zárni. Gratulálok Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának e fontos áttöréshez. Ez kemény munkájuk és elkötelezett reformerőfeszítéseik eredménye. Az új lengyel “jogállam” egyik emlékezete pillanata volt, amikor egy héttel azt követően, hogy a Tusk-kormány letette az esküt, a kulturális miniszter, Bartłomiej Sienkiewicz a cégtörvényre hivatkozva kezdeményezett változást a lengyel közmédia élén, aminek erőszakkal szerzett érvényt. A Mandiner Tusk jogállamot lebontó munkáját összefoglaló cikkében arra is emlékeztet, hogy a közmédia ügyében maga a cégbíróság sem volt hajlandó átvezetni a kért változtatásokat, Sienkiewicz végül a média formális felszámolása útjára terelték az ügyet, de az erőszakos hatalomátvétel előtti állapotokat természetesen nem állították vissza. A miniszter mindebben egy sebtében elfogadott parlamenti határozatra hivatkozott, amely semmilyen törvényi erővel nem bírt. Bő egy év alatt három képviselőt tartóztattak le, ebből kettőt, a korábbi belügyminisztert, Mariusz Kaminskit és munkatársát, Maciej Wąsikot egy olyan, korrupcióüldözés során elkövetett hivatali túlkapással kapcsolatban, amelyet illetően korábban kegyelmet kaptak. Arra hivatkozva rendelték el letartóztatásukat, hogy azelőtt kaptak kegyelmet, hogy törvényerőre emelkedett volna az ítélet. Kaminski a fogságban éhségsztrájkot tartott, és elmondása szerint kimerítette a kínzás fogalmát, hogy annak ellenére kényszerétkeztetést rendeltek el nála, hogy már napvilágot látott a hír, Andrzej Duda köztársasági elnök ismét kegyelmet ad nekik. A lap cikke arra is emlékeztet, hogy a Tusk-kormány által elkövetett jogállam-ellenes törvénytelenségekről szóló 2025 januári jelentés azt is felidézi: Tusk 2024. szeptember 10-én úgy fogalmazott egy konferencián: Ma ki kell állnunk a Harcoló Demokráciáért. Valószínű, hogy hibákat követünk el, vagy olyan dolgokat teszünk, amelyek összeegyeztethetetlenek vagy nem teljesen felelnek meg a törvény előírásainak egyes jogi szakértők szerint, de folytatnunk kell a munkát, és minden nap tennünk kell valamit!” (MTI, PS, Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka).