Hulladékfeldolgozó üzemben rabszolgaként tartott munkásokat mentett ki a TEK Budapesten

A közlemény szerint, a Román Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság Kovászna Megyei Regionális Irodájától érkezett jelzés a KR NNI Emberkereskedelem Elleni Osztályára arról, hogy látókörükbe került egy román elkövetői kör, amely a gyanú szerint hosszú évek óta Romániából szállít Magyarországra kiszolgáltatott helyzetben lévő férfiakat és nőket, akiket aztán Budapesten egy hulladékválogató üzemben dolgoztatva kizsákmányol, és embertelen körülmények között szállásolja el őket. A magyar nyomozók már tavaly is segítették különböző információkkal és nyomozati cselekményekkel a Romániában indult nyomozást, azonban a bűncselekmény teljes körű felderítése érdekében ez év elején a hatóságok közös nyomozócsoportot (JIT) hoztak létre, melynek magyarországi tevékenységét a Fővárosi Főügyészség irányítja. A munkacélú kizsákmányolás okán az NNI felvette a kapcsolatot a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Osztályával, akikkel szintén szorosan együttműködve tárta fel az érintett elkövetői kör illegális tevékenységét. A nyomozás előrehaladtával egyre több sértettről szereztek tudomást a hatóságok, és mindinkább körvonalazódott az elkövetők személye, valamint több bizonyíték gyűlt össze a terhükre róható bűncselekménnyel kapcsolatban. A gyanú szerint az egymással többségében vérségi kapcsolatban álló román csoport tagjai leginkább Kovászna megye területén toboroztak embereket magyarországi munkavégzésre. Több százezer forintos fizetést és jó lakhatást ígértek nekik. Ehhez képest Budapesten általában a hét minden napján dolgoztatták őket, napi 12-18 órában egy olyan hulladékfeldolgozó gyárban, ahol semmilyen védőfelszerelést nem kaptak, átfagyva kellett dolgozniuk, munkaközi szünetekben leülni sem tudtak, csak a munkagépek szalagjaira, és enni is csak azokon lehetett. A beígért bérüknek vagy csak egy részét kapták meg, vagy teljes egészében elvették tőlük annak okán, hogy az elkövetők abból fedezik a lakhatásukat és az étkezésüket. Szállást különböző, igen rossz állapotban lévő ingatlanokban biztosítottak számukra Budapesten, Szigetszentmiklóson, illetve Halásztelken. Olyan ház, illetve lakrész is akadt, ahol sem víz, sem fűtés, sem szigetelés nem volt. A benti hőmérséklet a kintinek felelt meg. A lepusztult, koszos, igénytelen szállásokon csak minimális élelmet kaptak a sértettek, akiknek elvették az okmányaikat, és nem adták vissza, ezzel is korlátozva az áldozatokat abban, hogy hátrahagyják az őket kizsákmányolókat. A gyárba általában gépkocsikkal szállították őket, és brigádvezető felügyelte munkájukat. Volt olyan is, akit ház körüli munkavégzésre is rákényszerítettek a 12-18 órás gyári munkát követően. Az őket kizsákmányoló rokonság egymás között cserélgette, adta és vette őket. A kiszolgáltatott férfiak és nők nagy része rettegett munkaadóitól, akiknek az egyike késeket és kardokat tartott rendszeresen magánál, illetve többen lőfegyvert is láttak nála. A sértettek között akadt, akinek sikerült a családtól elszöknie, és feljelentést tett. A román hatóságok így szereztek tudomást a bűncselekményről. Magyar kollégáikkal együtt eddig összesen több mint 30 sértettet azonosítottak.