Így finanszíroznák a klímaváltozás elleni küzdelem bődületes költségét

A bakui klímacsúcson számos innovatív javaslat felmerült. Célkeresztben a fosszilis tüzelőanyagok vagy épp a légiközlekedés megadóztatása, de szóba került a pénzügyi szektor terheinek növelése is. A klímaváltozás megfékezése bődületes pénzeket emészt fel, amit a szegényebb országok képtelenek fedezni, miközben a gazdag országok nagylelkűségére sem számíthatnak a kellő mértékben, ezért újabb és újabb ötletek merülnek fel arra, hogy hogyan lehetne a költségeket finanszírozni.A COP29 legfőbb témája a pénz, így heves viták várhatók/Fotó: Bianca Otero / NorthfotoÚj forrásokra van szükségAz innovatív megoldások egyik élharcosa Mia Mottley barbadosi miniszterelnök, aki az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban tartott COP29 klímacsúcson szólalt fel kedden, és többek között olyan javaslatokat fogalmazott meg, mint a drágább repülőjegyek az üzleti utazóknak, az értékpapírkereskedelmet sújtó terhek vagy épp tonnánként 5 dolláros karbonadó. A karibi szigetország vezetője nem vetné el a tengeri szállítási vállalatok, légitársaságok vagy épp a fosszlis tüzelőanyagok adóterheinek emelését sem – jelenti a Bloomberg. Mottley szerint ezen forrásokból évi 350 milliárd dollár jöhet össze, ami háromszorosa annak, amit a gazdag országok közpénzből erre a célra szánnak.A barbadosi vezető szavainak külön sújt adott, hogy Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök mellett beszélt, akinek országában a közelmúltban pusztított halálos áradás, jelezve a szélsőséges időjárási események szaporodása miatti kockázatokat. A panelbeszélgetésen Wopke Hoekstra klímaügyi Európai Uniós biztos is részt vett.A fejlett országok biztosan nem adnak elég sok pénzt a globális délnekSanchez ugyancsak támogatja a fosszilis tüzelőanyagokat terhelő adókat, míg a G20 idei elnöke, Brazília a milliárdosok megadóztatásáról indított vitát. A spanyol miniszterelnök szerint a fosszilis energiahordozóka terhelő adók növelésének elmulasztása indirekt módon a szektor támogatását jelenti.Az idei klímacsúcs legfőbb témája ugyanis az, hogy a gazdag, történelmileg sokat szennyező északi országok hogyan segítik a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges beruházások finanszírozásában.Az átmenethez szükséges több ezer milliárd dolláros összeg elérésében azonban a legoptimistább megfigyelők sem reménykednek. Barbados, Franciaország és Kenya vezeti azt a kezdeményezést, mely szerint a szennyezőknek kéne fizetnie, miközben igyekeznek a pénzügyi szektor forrásait is mozgósítani. A tervek szerint most olyan elképzeléseket kell találni, melyeket majd a jövő évi brazíliai COP30 klímacsúcson vitatnak meg.