Import UHT-tej és trappista is nyomasztja a tejtermelőket

A fogyasztás csökkenése és a költségek emelkedése mellett az aszály miatti gyenge kukoricatermés, illetve az abból következő magasabb takarmányárak, valamint az import vetnek sötét árnyat a tejpiacra. A tejtermelők és a feldolgozók abban bíznak, hogy az uniós pályázatokkal magvalósuló fejlesztésekkel nem véreznek el az egyre erősebb európai versenyben. Bár a Covid, az orosz-ukrán háború, a nagy költségemelkedések és a magas élelmiszer-infláció után már mindenki azt remélte, hogy idén jobb idők jönnek a tejágazatra, mostanra már eldőlt, hogy ez hiú remény volt – mondta 13. Tejágazati konferencián Koller Attila, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács feldolgozói társelnöke, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója. A korábban a magas árak miatt mintegy 20 százalékkal csökkent belföldi tej- és tejtermékfogyasztás azonban nem normalizálódott, az ágazat pedig újabb terheket kapott. Példaként említette az EPR-rendszer bevezetését, amely a magyar élelmiszeriparból gyakorlatilag elviszi az iparág korábbi teljes nyereségét, ezen felül pedig nőtt a vízdíj, az útdíj, és az üzemanyag fogyasztási adója – sorolta, hozzátéve, hogy az EPR-nél nem a szándékkal van problémájuk, hanem a díj mértékével. UHT-tejből van bőven magyar gyártmány is, az import nem mennyiségi kényszer / Fotó: Vémi Zoltán / VilággazdaságAz utóbbi hónapokban ismét nőtt az UHT-tejek importjának aránya, egyre több az import trappista is, és ez a piaci helyzet találkozik egy kigazdálkodhatatlan költségspirállal. Ebben a helyzetben a legjobbkor jöttek a beruházási támogatási pályázatok, mert a feldolgozók maguk nem lennének képesek előteremteni az elégséges önerőt. A terméktanács azt tapasztalja, hogy hatalmas az érdeklődés a fejlesztési támogatások iránt, mert a mindenki tudja, aki most lemarad, az elhullik a versenyben. Nagy a fejlesztési kényszer, a feldolgozóknak energiahatékonysági és energiatermelő, valamint nehezen elérhető munkaerőt kiváltó automatizációs beruházásokra van szükségük. A munkaerővel kapcsolatban azt is felvetette: hiú ábránd, hogy a szakképző intézményekből elegendő jó minőségű dolgozó érkezzen az iparágba, ezért a terméktanács azt szorgalmazza, hogy a cégeket támogassák a felnőttképzésben, amibe a jelenleg szakképesítés nélkül foglalkoztatottakat lehetne bevonni.Nem látszik a hatmillió tonna– mondta előadásában a legutóbbi kukoricatermés-előrejelzéssel kapcsolatban Kulik Zoltán, a takarmánygyártó Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A hozzá érkező információk alapján a a 780 ezer hektár vetésterületen 4,5 millió, esetleg maximum 4,8 millió tonnás termésre számít. A toxin miatt azonban idén ismét aggódni kell, a fertőzés mértékét azonban most nem lehet megbecsülni sem. A hazai 3,6 millió tonnás takarmány-alapanyagból 1,4 millió tonna a kukorica, ami biztosított lesz, de a termésből „exportra nem nagyon jut” – fogalmazott.