Itt van, ki nyert az élelmiszer drágulásán – a németek kiderítették

Az élelmiszerárak megugrásának az elmúlt években egy nyilvánvaló vesztese volt: a fogyasztó. Az élelmiszer drágulására rajta kívül még valaki veszített, de volt nyertes is – kik ezek, ezt derítették ki a német gazdasági lap Handelsblatt kutatói. Az élelmiszerek Európa-szerte megdrágultak ebben az évtizedben – Németországban például 2020 óta harmadával –, de ki nyert ezen a folyamaton, és kik voltak a vesztesek? Ezt derítette ki a német gazdasági lap, a Handelsblatt kutatói. Az eredmény igazolja, hogy a darwini törvények olykor a gazdaságban is működnek. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP Csak 2023-ban Németországban 12,4 százalékkal emelkedett az élelmiszer és a nem alkoholos italok ára, miközben az átlagos infláció csak 5,9 százalék volt, igaz, hogy az utóbbi is az elmúlt több mint három évtized legmagasabb inflációja volt. A drágulás idén is folytatódott, és összességében az élelmiszer egyharmadával kerül többe, mint négy éve. Éveken keresztül a gyártók és a kiskereskedők egymást vádolták azzal, hogy a másik hajtja fel profitja növelése érdekében az árakat. A Handelsblatt Kutatóintézet az adatokat megvizsgálva arra jutott, hogy egyiknek se volt igaza, illetve mindkettőnek: a hasznon testvériesen megosztoztak – de volt azért egy kivétel.Az elemzők 70 közepes és nagyméretű márkagyártót vizsgáltak meg, illetve Európa 20 vezető kiskereskedelmi láncát, köztük a német Rewe és Mtero, a brit Tesco és a francia Carrefour. Kiderítették, hogy a nagy termelők és a nagy kiskereskedelmi láncok hasonló mértékben növelték a profitjukat, bár az inflációnál kisebb mértékben – írta a német lap. A kiskereskedők nyeresége kamat- és adófizetés, leértékelődés és amortizáció nélkül számítva átlagosan 3,8 százalékkal nőtt 2023-ban, miközben a 25 fő márkacég– mint a Nestlé (Kitkat), az Unilever (Dove) és az AB Inbev (Beck’s) – 3 százalék körül termelt.A nagyok félretolják a kicsiket az élelmiszerek német piacán isRáleltek azonban a vállalatok egy csoportjára, akik nem előrehaladtak, hanem faroltak. A vizsgált 25 közepes méretű, egymilliárd eurónál kisebb éves árbevételű termelő – mint például a Frosta és a Weleda – 10,1 százalékkal kevesebbet tehettek zsebre, mint az előző évben,amikor egyébként szintén már a korábbi esztendőnél gyengébben teljesítettek, miközben a nagy termelők és a kiskereskedők akkor is profitáltak. .