Itt van még egy terület, ahol az EU rosszul dönt

Az Európai Unió február 2-án hatályba léptette az AI Act néven ismert jogszabályt, amely egy világelső kísérlet arra, hogy szabályozza a mesterséges intelligencia (MI) felhasználását. A törvény bizonyos alkalmazásokat teljes mértékben betilt, másokat pedig szigorú ellenőrzés alá von. Az Európai Unió által hozott új szabályok azonban már most éles kritikákat kaptak, mivel jelentős kivételeket biztosítanak a bűnüldöző és migrációs hatóságok számára, lehetővé téve számukra az olyan fejlett technológiák használatát, mint a valós idejű arcfelismerés vagy az érzelemfelismerő algoritmusok. Az AI Act célja, hogy megakadályozza az olyan gyakorlatokat, mint a prediktív bűnüldözés, amely előre megpróbálná jelezni, hogy valaki elkövethet-e egy bűncselekményt, vagy az arcfelismerő rendszerek használata. Az EU technológiai biztosai szerint ezek a szabályok megvédik az állampolgárok jogait, miközben biztonságos és innovációbarát környezetet teremtenek. A szabályozás bírálói azonban arra figyelmeztetnek, hogy a törvény tele van kiskapukkal, és a bűnüldöző szervek továbbra is használhatnak MI-alapú megfigyelési eszközöket. Az Európai Unió tagállamai például kivételeket tehetnek a valós idejű arcfelismerés tilalma alól, amennyiben azt terrorizmus vagy súlyos bűncselekmények felderítésére használják. „Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán beszélhetünk-e tiltásról, ha ilyen sok kivétel van a rendszerben” – mondta Nathalie Smuha, a Leuveni Egyetem MI-etikával foglalkozó kutatója. Mások épp a szabályok szigorúságával nem értenek egyet, mivel ez egyes szakértők szerint rontja az EU versenyképességét és elijeszti a befektetőket, akik így Kínában vagy az Egyesült Államokban alapítanak céget.