Jó hír a mezőgazdászoknak: nőhet az élelmiszerek iránti kereslet

Nagy sokkokat, ár- és keresletingadozásokat élt át az elmúlt években Európai Unió mezőgazdasága, de most egyre több jel mutat arra, hogy a pozitív folyamatok lesznek a meghatározóak. Ezek jó hatással lehetnek a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszerek piacára még az olyan esetekben is, amikor termeléscsökkenés várható, mert az – mint például a sertéspiacon – a hazai termelők lehetőségeit bővíti. A mezőgazdasági piacok már a stabilizáció jeleit mutatják – állapítja meg az Európai Bizottság nemrég közzétett rövid távú előrejelzése. Az élelmiszer-infláció csökkent, az élelmiszerárak pedig viszonylag stabilak maradtak az elmúlt hónapokban a legtöbb termék esetében, bár átlagosan 32 százalékkal magasabbak 2020-hoz képest. (Magyarországon 2023 végén ennek a dupláját mérték.) Az EB előrejelzése szerint az agrártermékek és az élelmiszerek iránti kereslet nőhet, amit a gazdaság bővülése, illetve az infláció mérséklődése is támogat. A tavaszi prognózis óta ugyanakkor kedvezőtlenebbé váltak az időjárási viszonyok, így ezek – például a Magyarországot is sújtó aszály – miatt a főbb szántóföldi növények termésmennyiségének és minőségének szintje is elmarad az akkor várttól.A hazai sertéstermelők bíznak abban, hogy erősödik az élelmiszerek iránti kereslet / Fotó: ShutterstockFolytatódik viszont az EU műtrágyapiacának fokozatosan stabilizációja, ami a kereskedelmi forgalom normális szintre történő visszatérését és az uniós termelés fellendülését hozza. Ezt a folyamatot fékezheti, hogy a termelőknek likviditási problémáik adódhatnak a szántóföldi növények gyengébb termése és alacsonyabb árai miatt, ami hatással lehet a 2025 tavaszán esedékes műtrágyavásárlásokra – veti fel a bizottság előrejelzése.Csökkenő gabonatermésA 2024–2025-ös szezon uniós gabonatermelését 260,9 millió tonnára becsülik, ami körülbelül 7 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, ami az elmúlt évtizedben a legalacsonyabb. A bizottság magyarázata szerint a csökkenést részben a kedvezőtlen időjárás, részben pedig a termőterület csökkenése okozza. A leginkább érintett növények a lágy búza és a kukorica, míg a zab, az árpa és a durumbúza termelése nő.Az olajos magvak termése is csökken a 2024–2025-ös szezonban: a 29,7 millió tonnás várható termés 8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az okok között a bizottság a repceterület csökkenését és a napraforgót sújtó kedvezőtlen időjárást említette. A tavaszi kilátások még jóval kecsegtetőbbek voltak: az uniós testület akkor még növekvő kukoricatermő-területről és magas várható hozamokról számolt be.