Jövőre felpöröghet az ingatlanpiac

A szektor idei, visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak; 2024-ben elérte a mélypontot a piac, de megkezdődött a visszarendeződés. A töretlen lendülettel fejlődő hotelpiac mellett, a ma még gyengélkedő lakóingatlan-fejlesztések prognózisai is egyre jobbak a gazdasági növekedés beindulásával és a külső konjunktúra erősödésével. Az ipari ingatlanok piacán is bővülés tapasztalható. A folyamatos külföldi működőtőke beáramlás jelzi az ország iránti erős bizalmat és tükrözi a kedvező befektetési lehetőségeket valamennyi ingatlanszegmensben. A támogató kormányzati döntések az utolsó negyedévben már érzékelhető eredményre vezettek, jövőre nagy lökést adnak az újlakás piacnak – összegezte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelésen. Az ingatlanbefektetések megtorpanása nem magyar jelenség, globálisan is a kivárás jellemezte a befektetőket. A negyedik negyedév Közép-Európában az ukrajnai háború kitörése óta a legjobb negyedév lehet, és erre „a vonatra mi is fel tudunk ülni jövőre” – mondta az IFK elnöke. A 2025-ös évet a piaci helyreállás és a növekvő beruházások évének prognosztizálja, kiemelve, hogy a szektor jövője a stratégiai ipari fejlesztések és a lakáspiac élénkülésére építhet. Takács Ernő ismertette: a 2023-as recessziós évben a piac teljesítménye a várakozásoknak megfelelően visszafogott maradt, a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE adatai alapján 2024-ben 400 millió euró körül lehet az befektetési forgalom. Jelentős fejlesztések vannak azonban előkészítés alatt, vagy az induló fázisban, így jövőre a piac elérheti az idei dupláját, akár 800 millió euróra bővülhet, és 2026-ra már jelentős felpattanást várnak. Magyarország elhelyezkedése és infrastruktúrája szinte tökéletes az ipari fejlesztésekhez, de a beruházásokat megakasztotta a vártnál lassabb gazdasági kilábalás az ukrajnai háború, az energiakrízis és a magas infláció okozta recessziós sokkból. A felépülés nagyobb kihívást jelent, mint korábban várható volt, elsősorban a külpiacok, különösen az autóipar gyengélkedése, ezen belül az elektromosautó-kereslet visszaesése miatt. Közép- és hosszú távon azonban a kilátások kedvezőek, a negyedik negyedévben már élénkült a kereslet az elektromos hajtású autók iránt, a külpiacok izmosodnak, így a magyar kilátások is egyértelműen javulnak. Eddig a belföldi fogyasztás sem vezérelte a bővülést, azonban a gazdasági növekedés megindulása, a visszaeső infláció, a reálbérnövekedés és a fogyasztást támogató kormányzati döntések az utolsó negyedévtől már látványos eredményre vezethetnek.