Jövőre feltörhetővé válnak a nyugdíj-megtakarítások, azonban egy fontos feltételnek meg kell felelni

Kovács Zsolt miniszteri biztos bejelentette, hogy 2025-ben (kizárólag ebben az évben) adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani. A kormány célkitűzése, hogy 300 milliárd forintnyi megtakarítás mozduljon el az ingatlanpiac felé. Megtartotta éves konferenciáját az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, melyen Kovács Zsolt miniszteri biztos is felszólalt. A biztos bejelentette, hogy átmenetileg, egyéves időtartammal adómentesen is feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a megtakarító lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.Jövőre adómentesen is feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a megtakarító lakáscélra fordítja az összeget / Fotó: ShutterstockFontos, hogy a bejelentés értelmébenaz önkéntes nyugdíjpénztárból történő pénzkivonásra 2025-ben, azaz mindössze egy évig lesz lehetőség a korábbi adójóváírások büntetéssel emelt összegének visszafizetése nélküla magánnyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák egyenlege nem lesz hozzáférhető (negatív adóvonatkozások nélkül) lakáscélú felhasználásraa lakáscélú felhasználás lehet vásárlás, felújítás vagy korábbi lakáshitel törlesztése (a felhasználás konkrét módja és a lakáscél igazolás kritériumai a mai bejelentésben nem hangzottak el). A kormány arra számít, hogy 300 milliárd forint (azaz a 2100 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyon körülbelül 14 százaléka) mozdulhat meg az intézkedés hatására.Kovács Zsolt elmondása szerint a magyar lakosság öngondoskodási céljai elsősorban a saját lakóingatlan megvásárlására irányulnak, míg a nyugdíjcélú pénztári és életbiztosítási megtakarítások európai viszonylatban alacsonynak tekinthetők. A miniszteri biztos elmondása szerint különösen kevésre (alig ezer főre) tehető, ráadásul egyre csökken azoknak a száma, akik pénztári járadékszolgáltatásban részesülnek, azaz nyugdíjas korukban rendszeres pénzáramlást vesznek fel a megtakarítási számlájukról. Kovács szerint ezek alapján levonható az a következtetés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a túlnyomó többség számára nem jelent megoldást az időskori megélhetési problémákra. A kormány célja tehát összehangolni az érzékelt öngondoskodási célokat és az öngondoskodási intézményrendszert.A Bankmonitor a múlt héten ezerfős online közvélemény-kutatást végzett ebben a kérdéskörben. A kitöltők válaszaiból arra következtethetünk, hogy a nyugdíjpénztári tagok 14 százaléka szeretné feltörni a megtakarítását, és 12 százalékra tehető azoknak az aránya, akik ebből egy éven belül valamilyen lakáscélt szeretnének finanszírozni.Az 1,07 millió főt számláló önkéntes nyugdíjpénztári tagságból tehát közel 130 ezer fő lehet érintett, körülbelül 90 ezer fő lakóingatlant vásárolna vagy építene, míg a fennmaradó 40 ezer főnek lakásfelújítási célokra kell a megtakarítás. (Az főre jutó átlagos megtakarítás 2 millió forintra tehető, ami egy kisebb lakásfelújítást fedezhet, de egy önerőhöz önmagában nem elegendő.) .