Jövőre új korszak kezdődik a magyar gázpiacon

Magyarország jövő évi gázellátása szempontjából messze nem az a fő kérdés, hogy Ukrajna továbbra is átengedi-e a területén az orosz gázt, hiszen már most sem ezen az útvonalon importálunk. De hátra sem dőlhetünk, sőt, bőven van mire felkészülni: az új gázhelyzet új feladatokat teremt. Tartósnak ígérkező változások zajlanak Európa, egyben Magyarország gázellátásában. A fő lökést az Ukrajnában folyó háború következményei adták, de a háború után sem feltételezhető a piacok teljes visszarendeződése és az sem, hogy csökkenne az energia-önellátásra való törekvés. A Világgazdaság sorra vette, mindez mit jelent Magyarország 2025-ös gázellátása szempontjából, egy szakértőt pedig az árakról kérdezett.Már a tizedik kutat fúrja az MVM a kelet-magyarországi gázmezőkön / Fotó: Energiaügyi MinisztériumKisebb keresletre készülhetnek a kereskedők   A hazai gázfelhasználás az energiaválság előtti, évi 10-11 milliárd köbméterről az idén 8 milliárd köbméter közelébe csökkent, és nem várható növekedés jövőre sem. A csökkenés mögött a következők álltak.Az áramtermeléshez kapcsolódó gázkereslet az ipari termelés lassulásával esett.Egymás után értek és érnek be az állam által is támogatott energiahatékonysági beruházások.A lakosság spórol a gázzal, főleg az átlagos fogyasztás rendszerének 2022. augusztus 1-jei bevezetése óta.Az MBH júliusban 4,2, Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanabban a hónapban 3,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedést vetített előre, szeptemberben az Egyensúly Intézet 3,4 százalékot várt. E növekedés megalapozhatja az ipar energiaigényének bővülését is, de a konkrét projektek többet mondanak. Például a tervek szerint már ez év végétől termel a nagy áramfalónak (közvetve és részben tehát gázfalónak is) ígérkező debreceni BMW-gyár, 2025 elején pedig indulhat a próbagyártás a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárban. Az iparon belül a fő gázfelhasználók (ebben a sorrendben) az élelmiszer-, az ital- és a dohánygyártás, a vegyipar és a gyógyszergyártás, a gépgyártás. Az ipari gázigény jövőre feltételezhető bővülésével szemben más tényezők az összesített kereslet szinten maradását, esetleg csökkenését okozhatják.Igaz, hogy a hőmérséklet növekedésével egyre több (részben gázüzemű erőművekből érkező) energiát használunk épületfűtésre, de a hőmérséklet növekedése a fűtési igény megcsappanása miatt így is lejjebb szorítja az éghajlat-változáshoz köthető gázigényt. Az említett energiahatékonysági fejlesztések hatása is megmarad, főleg, mivel ezek nemcsak adott mennyiségű gáz gazdaságosabb felhasználását célozzák, hanem a gáz kiváltását is, főként megújuló energiahordozókkal. Végül nem feltételezhető az sem, hogy a lakosság jövőre kevésbé akarna takarékoskodni a gázzal. Ehhez jelentős jövedelemnövekedésre vagy az átlagfogyasztás rendszerének felszámolására lenne szükség. Bár az ezen intézmény fenntartását kimondó rendelet csak 2024 végéig hatályos, esélyes, hogy meghosszabbítják.